2 - Színház.net

2.Gyarmathy Ágnes stilizált színpadképébenvisszatérő motívum a növényi formákalkalmazása. Csupasz gallyak és korhadtfatörzsek fonódnak a színpadon; aboszorkányok hozzátartoznak a tájhoz,ugyanabból az anyagból vannak, mint avilág, s jóslatuk szerint életre kel az erdő,mely Macbeth pusztulását jelzi. Gyarmathynem enged a látványosság csábításának,rendszerint egyetlen elem jelzi a színt,mindig ökonomikusan és jól funkcionálva.Állandó homály uralja a színpadot, az az éj,melyben állandóan az alvásról és az álomrólbeszél-nek, de amelyben Macbethmeggyilkolta az álmot. Az „auschwitzitapasztalat" mitikus ősképe ez a dráma,mondtuk fentebb, melyben maga atermészet is meg-romlott. Gyarmathy értiShakespeare rejtett instrukcióit a földlázbeteg rengéséről, az éjszakábanvisszhangzó halálos sikolyokról, akarámjaikból kitörő lovakról, s érti amacbethi lidérc ijesztő képhalmozását is,melyben az emberi sorsok és gyilkosságokvégzetes egymás ba fonódását már nemlehet szétválasztani. A színpadkép azonbanvéletlenül sem kívánja ezt illusztrálni, mégjelzés-szerűen sem; atmoszférát teremt azemberi bűn e történelmi színjátékához.A Macbeth alighanem Shakespearelegsötétebb tónusú drámája, s a fentiekbőltalán úgy tűnhet, hogy a miskolci előadáskülönösen komor színekben ját-szik.Csakhogy Nyilassy Judit rendezésefelismeri a Macbeth nagy paradoxonát: abűn megidézése, az az út, melyet LadyMacbeth tesz meg a tétovázás nélküligyilkosságtól az őrületig, vagy Macbeth ahamleti töprengéstől a lelkifurdalás teljeselvesztéséig, az a shakespeare-i fogantatásúfekete mágia, melyről Kovács Máriaalakításával kapcsolatban írtunk, agyilkosságnak ez az aiszkhüloszi bacchanáliája,nem a bűnért van, hanem a bűnellen. A rendezés legfőbb érdeme épp az,hogy vállalni tudta ezt a bűnt és bűnöstnevén nevező víziót, ezt az ördögűzést;finom érzékkel emelve ki a shakespeare-ilátomásból azokat a csomópontokat, melyeka gyilkossággá re-dukálódó történelembenis az ember emberségéről vallanak. Így lesza humánum jelképévé a Ladyn ésMacbethen beteljesülő végzet: az őrület és ahalál. De már e végzetszerű ítélet előtt is:ezért pislákol Macbeth gyengeségében alelki-ismeret lassan kialvó lámpása, s ezértkellene igazi tragikus nagysággá nőnie adráma végére az ész nélkül gyilkolóMacbethnek; de ennek megformálásávalPaláncz Ferenc már adósunk marad.Egyébként pedig nagy elhitető erő,érzelmi töltés és tudatos szerepépítés jellemziMacbeth-alakítását. Ez a Macbeth,szemben a Lady mágikus gonoszságával,sosem tud egészen elvetemült lenni. Reálisabbés emberibb, gyötrődése lélektanilagmotiváltabb. Könnyebb megértenünk,mint a Ladyt; csak éppen gonoszságanem világít úgy, mint azé.3.Színpadi varázslatról sokszor, sokféleértelemben beszélünk. Az író néhánybravúros cselekményfordulattal ugyan-úgyérthet a varázslathoz, mint a reflektorokatmozgató ügyes világosító, a maszkmestervagy a színházi szabó. A rendezőelkápráztathat trükkjeivel, a tervező aszcenikai látványossággal, a színészklaunkodásával vagy illúzióteremtőképességével. Megvan a maga varázsa aszínpadon egy-egy pillanatnak, s vannak„észrevétlen" varázslatok, melyek csakakkor rajzolódnak ki bennünk, amikorvisszatekintünk az előadásra.A miskolci Macbethből Lady Macbethmágiájára emlékezünk. Ez a mágia nembűvészmutatvány. Kovács Mária megállítjaa percet a színpadon, elnémítja azinfluenzás, köhögő nézőteret, beavat egyhátborzongató mítoszba, akarjuk-e, vagynem, magával visz a pokol tornácára,megmutatja a történelem véres komédiáját,tőrrel a kezében életre kelti a shakespeareinagy színi mutatványt, azt a halálgyárhappeninget, melyben a gyilkosság, azöldöklés - fohász lesz. Ebben a macbethikavalkádban a bűn lehetőlegszélsőségesebb megjelenítése vall alegtisztábban arról, hogy a történelemmégsem csak véres komédia, s főként: nemszabad, hogy azzá váljon; hogy az embermégsem veszítheti el emberségét, mert haelveszíti, képtelen elviselni a szerepet,amit magamagának jelölt ki, a világot,melyet magamagának teremtett.Shakespeare: Macbeth (Miskolci Nemzeti Színház)Fordította: Szabó Lőrinc, rendezte: NyilassyJudit, díszlet és jelmez: Gyarmathy Ágnes.Szereplők: Somló Ferenc, Markaly Gábor, ifj.Somló Ferenc, Paláncz Ferenc, Kovács Mária,Füzessy Ottó, Virágh Ilona, Gyarmathy Ferenc,Kulcsár Imre, Környei Oszkár, Dariday Róbert,Szili János, Győrváry János, Vajda László, LenkeyEdit, Komáromy Éva, Zoltán Sára, Kopetty Lia,Antal Anetta, Far-kas Endre, Szilágyi Lajos,Kautzky Ervin, Márffy Vera, Fehér Tibor, HidvégiElek, Ungár Pálma, Győri Ernő, Bánó Pál,Kanalas László, Szabados Ambrus, KendeffyGyula, Ónody László.Szabó Ildikó mint Mása a kaposvári Sirály-előadásban(Balogh József felv.)SAÁD KATALINMása belső arcaHol rejlik Mása tragédiája? Jár-kel aszínpadon, a sötét háttér élő jelképeként, skülönösen érvényes ez a Zsámbéki Gáborrendezte Sirály-előadásra, hisz Zsámbékiszínpadát a sötét kontúrok jellemzik; járkela színen, s hajlamosak lennénk azthinni, pusztán a színpadi hangulatkeltésért,mintegy a játék atmoszférájánakmegteremtéséért. De Szabó Ildikó jövésmenéselenyűgöz, magára vonjatekintetünket.Mása, a jószágigazgató lánya, CsehovSirályában - karakterszerep. „Tubákot szívés vodkát iszik . . . Mindig feketében jár" -jellemzi a darabbeli író, Trigorin. S Másagesztusait tulajdonképpen nem is nehézmegtalálni, a jó ösztönű színész számáramaguktól adódnak; de épp e kínálkozó,külsőleges karakterjegyek rejtik magukbana legfőbb veszélyt. Ha túlzottanmegragadják a színész fantáziáját, úgyMása valóban csak illusztratív figura leszaz előadásban, különcsége mögött eltűnikaz élet. A nagy lehetőség pedig Mása éltetőnedveinek, tragédiájának színészimegtalálásában rejlik. A Kaposvári CsikyGergely Szín-ház előadásában Szabó Ildikóezzel ajándékoz meg.Mása tragédiája az illúziók világábankezdődik. Ez a „talaja " . Vagyis épp talajtalanságánakfelismerése lesz a tragédia.„Életét egy maga teremtette, dekadensregény szereplőjeként éli " - jellemzi aműsorfüzetben maga a rendező a színpadifigurát, s Szabó Ildikó a színpadon felépítimaga körül ezt a „dekadens regényt".Megmutatja, milyennek látszik egyászruhába bújt lány reménytelen reménysége,türelmetlen rezignációja.Hosszú, férfias lépések, megvetést sugár-