2 - Színház.net

Jellemző a „nagyária", az erkélyjelenetbeállítása. Humor és érzelem szellemesenkeveredik. Cyrano keserűségé-ben is inkábbmulat, mint szenveleg helyzetén. A „Görcsvan a szívem táján / Lázár vagyok a csókoklakomáján" kezdetű passzus alig hallatszik,befelé mond-ja, önmaga előtt is szégyellielérzékenyülését. A jelenet ízlésesmegoldását csak erősíti a keret: ügyesvilágítással, fény-árnyék rajzolatokkal aháttérfüggönyön és a színpadon olyan érzéstvált ki a nézőből, mint Roxane háza valaholmagas fák között állna.Cyrano hetyke keménysége, érzelmességétszabadszájúsággal kompenzáló öniróniájacsak a befejező kolostorjelenetbenmarad el. De addigra már oly mértékbenelbűvölte a nézőt Karol Machata Cyranója,hogy minden érzelmi túláradás meg vanbocsátva.Eredeti megoldás az arras-i táborjelenet,melyben a francia álpátoszt a rendezősvejki deheroizáló ötletekkel leplezi le ésarat fél tucat jóízű nevetést.Vasárnap délelőtti ifjúsági előadásbanláttam a pozsonyi repertoár talán legérdekesebbdarabját, Ján Palárik Szüretikalandját (Dobrodružstvo pri obžinkoch).Palárik Madách kortársa volt, a darabot1970 decemberében újították fel, a költőhalálának centenáriumán.Az előadás kétszeresen is érdekes.Először is kiderül belőle, hogy milyen-neklátta a magyarokat és a szlovákokat, a kétnemzet viszonyát egy olyan író, aki aszlovák nemzeti öntudat ébresztői közétartozott. És szembetűnik az is, hogy azellentétek kérdésében miként foglal állást arendező, a színház társulata.A darab két hősnője egy szlovák grófkisasszonyés társalkodónője, Miluša.Mindkettőjükben izzik a szlovák öntudat éselhatározzák, hogy megtréfálják a hozzájukérkező Kostroviczky Lajos bárót, akimagyarosítani akarja a falut. A báró ésmérnök barátja előtt érkezik Pista huszár,aki szlovák legény létére piros magyarmentében szolgál Debrecenben. Pista, azazStefan, elmeséli élményeit a huszároknál, sszavait ilyen magyar szitkokkal fűszerezi:„a láncos nemjóját " , „a rézangyalát " , „afene egye meg" stb. Mire a magyar báró aházba lép, Miluša és a grófkisasszonyszerepet cserélnek. A fiatal, nyalka Lajosbáró tüzes magyar úr, szeret nagyzolni ésnagy hazafi. Azonnal beleszeret a parasztlánynakálcázott grófkisasszonyba, ésa szlovák parasztok szép szüreti dalainak hatása alatt megváltozik. Amigkonokul magyarosítani akart, addig sorozatosanmegszégyenült. Megváltozásaután azonban szeretettel fogadja a falu, és agrófkisasszony hozzá megy feleségül.Szembetűnő, hogy a parasztok és a gróf ikúria milyen egyetértésben élnek, egyet-lenközös fájdalmuk a nemzetiségi elnyomás.A darab fő gondolatát a kisasszonyházitanítója mondja ki: „A nemzetiségiellentéteket csak a teljes jog-egyenlőségalapján lehet felszámolni. "Ez a mindig és mindenhol igaz, szépgondolat az előadásnak is vezérfonala.Noha Kostroviczky Lajos negatív hőskéntkerül a színpadra, a nemzetiséggel szembenmegváltozott magatartása kivívja aszlovákok megbecsülését is. Palárik mégcsak nemzetiségi ellentéteket lát, osztályellentéteketnem, de az előbbiek feloldása -ha naiv módon is történik - elvilegpéldaszerű.Karol Zachar rendezése finomabb,társalgási vígjátéki stílust valósít meg. Aszereplők közül elsőnek a szlovák grófkisasszonytalakító Emilia Vásáryovátemlítjük. Vásáryová a Cyranóban Roxane-tjátszotta. Alakítását mindkét alkalommalvalami tartózkodó szomorúság, lelkiszépség jellemezte. A Lajos bárót játszóMichal Dočolomansky ügyesengazdálkodott a figura komikus jeleneteivel,meg tudta őrizni méltóságát a második részmegbékülési perceire. A legtöbb tapsot ésnevetést Oldo Hlaváček aratta, aki Pistahuszár szerepében gyakran élt a burleszkeszközeivel.A szereplők legtöbbje szépen énekel, tudzongorázni és táncolni. A színpad-képegyszerű kívánt maradni. Csupán célszerűés alig dekoratív, mégis jelezni tudta, hogyegy grófi kastély fogadótermében vagyunk,s az emeleti traktusba vezető lépcső jól„behozza" időnként a szereplők közöttihierarchia változásait is.Színház a föld alattPozsony második színháza, a Nemzetikamaraszínházaként működő Malá Scéna, ahivatali negyedben található, a KulturálisÜgyek Minisztériuma melletti épület alatt,három emelet mélységben. (Ez iscsehszlovák jellegzetesség, se szeri, seszáma a föld alá épített színházaknak.)A Malá Scéna a huszadik századi szerzőkszínháza. ízelítő a műsorból; UgoBetti: Bűntény a kecskeszigeten, Shaffer:Black Comedy, Albee: Mindent a kertbe,Barillet-Grédy: A kaktusz virága, Pirandello:IV. Henrik. Egy kivétellel csupaszínpadainkról ismerős cím. Az irodalmi ésművészeti konszolidáció jele, hogy azelmúlt évben két szlovák szerző is újdrámát hozott a színháznak.Egyikük, Ivan Bukovčan, már veteránnakszámít. A Kétszemélyes hurok, avagy aházi akasztófa már a hetedik darabja, amelya Nemzetiben, illetve a kamaraszínházbanszínre kerül. A Mielőtt a kakas megszólaltörténelmi-társadalmi érdeklődésű szerzőjemost egy posztabszurd hatásokat mutatókomédiát írt. Hőse egy férfi, akigondatlanságból bűn-cselekményt követ el,s a börtön elől egy padláson rejtőzik.Felesége hétről hétre fölkeresi, élelmet,tiszta ruhát hoz, és pókhálók közöttszeretkezik a férjével. Hamarosan megunjaazonban a magánytól egyre őrültebb férfit,és elcsábít egy fiatalembert. A férjbánatában éppen ön-gyilkos akar lenni,amikor beállít hozzá a felesége szeretője.Kanyargós és mulatságos vita utánrájönnek, hogy mind-ketten az asszonyrabszolgái, és azt is észreveszik, hogymindketten szimpatikusak egymásnak. Amindenen lamentáló, folyton ostobaságokatfecsegő aszszonyt többé be sem engedikmagukhoz, leülnek és folytatják abeszélgetést. „Milyen érdekes tud lenni azélet, ha az ember igazi társra talál" - van azarcukra írva az utolsó pillanatban, s közbenkint az asszony hamisan és elkeseredettenénekel. (Éppúgy, mint a Furcsa pár, ez adarab sem homoszexuálisokról szól.)A férjet alakító Jozef Kroner ismétbebizonyította, hogy méltán nemzetközihírű művész. Úgy teszi mulatságossá a nemtúl eredeti történetet, hogy mindvégighalálosan komolyan játssza a korlátoltkisembert, aki valami nagyra, szebb-revágyik, de még lelke legmélyén se tudja eztmásképp megfogalmazni, mint hogykülönbnek akarja hinni magát az átlagnál.Értetlen és józan felesége után boldogankapaszkodik valakibe, aki még nála isbutább.A másik új szlovák darab, a Kolduskalandszerzője Ján Solovič, a szlovák írókfiatalabb nemzedékéhez tartozik.Harmincnyolc éves, az írószövetség titkára.A rádiódráma és a tévéjáték mű-fajábanszerzett közel két évtizedes gyakorlat utánmutatták be ezt a darabját a Malá Scénaművészei. Témája ismerős: ahogy javulnakéletkörülményeink, emelkedik azéletszínvonal, egyesek teljesen elvetik amértéket és gyorsan, mindenáron megakarnak gazdagodni.Két borbély beszélget nyitás előtt az