2 - Színház.net

ugyanakkor rávette színészeit az elmélyültebb,gondosabb, a sablonokat elvetőjátékra. Emellett még arra is volt gond-ja,hogy a darab szócső jellegét tompítsa, s bársemmi lényegeset nem húzott ki aszövegből (érintetlenül hagyta anagymonológot is), mégis úgy helyezte el ahangsúlyokat, hogy az előadásból nem„osztályharc" sugárzik, hanem azegészséges komédia, a szellemesség, ajókedv uralkodik. Színpada technikaifogyatékosságai miatt gyakran kényszerültaz előadás tempóját és ritmusát fékezőmegoldásokra, de ezek nem befolyásoltákalapvetően a produkciót, amelyegységességében, kimunkáltságában azutóbbi idők legjobbja a József AttilaSzínházban.Annál is megnyugtatóbb ez, mert a Figaroházassága az első olyan előadás, amelybena színház új tagjai és a régi gárda komolyfeladat megoldásában találkoznak össze.Örömmel láttuk, hogy Fülöp Zsigmondmilyen jól érzi magát Almaviva grófszerepében, oly sok, egyéniségéhez kevésséillő alakítás után szinte felszabadultankomédiázva; hogy Gyöngyössy Katalinszemélyében milyen dekoratív, szépenbeszélő színésznővel gyarapodott a színház;hogy Márton András milyen kitűnően állthelyt első nagy főszerepében (amelynekráosztása a színház eddiginél merészebbszerep-osztásbeli elképzeléseit is jelzi);hogy Voith Ágiban mennyi eddig nemismert jellemkomikai véna van; hogyÖrkényi Éva a nem ráillő figurából ismilyen kerek egészet formált; hogy a kétHorváth, Sándor és Gyula, milyen újszínekkel gazdagította a darab talánlegsablonosabb figuráinak, a kertésznek ésBartolo doktornak alakját, s mennyiresikerült jellemeket formálni belőlük; s hogya két, eddig is tehetségesnek ismert fiatal,Pálos Zsuzsa és Benkő Péter (Fanchette ésCherubin) milyen pompás kis miniatűrtformál a szerepeiből (főleg szembe-tűnő afejlődés, az elmélyültség Benkő Péternél).Beaumarchais: Figaro házassága (József AttilaSzínház)Fordította: Illyés Gyula, rendezte: BerényiGábor, díszlet: Csányi Árpád, jelmez: Vágó Nelli,zene: Viktor Máté, koreográfia: Hegedüs Györgyi.Szereplők: Fülöp Zsigmond, GyöngyössyKatalin, Márton András, Voith Ági, Örkényi Éva,Horváth Sándor, Pálos Zsuzsa, Benkő Péter,Horváth Gyula, Téry Árpád, Paudits Béla, SugárLászló, Turgonyi Pál, Simon Péter fh., BánságiIldikó fh., Máriáss Melinda fh.. Miklóssy Judit fh.,Ujréti László.BARTA ANDRÁSA Tüzes kandúrés Peer útjaKét díszletrőlAbban a művészi ötvözetben, amelyetközönségesen csak színházi előadásnaknevezünk, az esetek túlnyomó többségébena képzőművészeti komponensé, vagyis adíszleté (olykor a jelmezé is) az első szó. Aközönség a függöny felmenetelekor -nyitott színpad esetén már a nézőtérreérkezésekor - az eléje táruló látványtólkapja az első útbaigazítást az előadásstílusára, koncepciójára vonatkozóan.Feltéve persze, hogy az adott előadásnakegyáltalán van egységes stílusa, átgondoltkoncepciója.Mert ahogy a legkiválóbb szabó semszabhat jó ruhát rossz alakra, úgy igazán jódíszlet is csak egészséges szerzői ésrendezői elgondolás alapján jöhet lét-re.Ezt azért is hangsúlyozzuk, mert a színházielőadásnak van olyan komponense is(például egy-egy színészi alakítás), amelyfüggetlenedhet az egész produkcióminőségétől. De a folyamatosan jelen levőszínpadkép teljesen alá van vetve a szerzőiés főként a rendezői munkának. Sokatemlegetett szubordinációja azonban nemholmi művészi alacsonyabbrendűségetjelent, hanem inkább egyfajtakiszolgáltatottságot, amely szerencsésesetben megtermékenyítő, bal-szerencsésesetben sterilizáló hatású.A díszlet igazi próbája természetesenmaga az előadás. A legszebb díszletrajz (-terv) önmagában csupán egy sajátos, holtképzőművészeti alkotás; színpadonmegvalósított formájában is csak a színészmegjelenésével kel életre. Mégpedig akkor,ha vizualitása (környezetdokumentálószerepe), teátrális gépezet volta, összeforr adrámai cselekvéssel, sőt maga is drámaicselekvéssé válik.Mindennek a részletes taglalása azonbannagyon messzire vezetne. Csak azértbocsátottunk előre néhány megjegyzést atervezői munka rendezői determináltságáról,mert úgy gondoljuk, hogy ha JánosaLajos a SZÍNHÁZ 1971. októberi számábanaz 1971. éVi prágai Quadriennálé magyaranyagával kapcsolatban a tisztesközépmezőnyhöz való tartozásról beszél,akkor a relatív elmaradást nem-csak atervezők, hanem a rendezők számlájárais fel kell írni. Annál is inkább, mertitt nem csupán koncepcionális problémákrólvan szó, hanem - mint ezt atervezők nemegyszer szóvá is teszik -egyes rendezők képzőművészeti kultúrájának,vizuális fantáziájának hiányáról is.Hogyha nem is túl nagy számban, devannak tehetséges tervezőink, ám ők is amár említett okok miatt, valamint aszínházak technikai, anyagi ellátottsága ésa kivitelezést akadályozó beszerzésinehézségek következtében meglehetősenrossz körülmények között dolgoznak.Éppen ezért nyomatékosan kell felhívnunka figyelmet egy-egy invenciózusrendezői-tervezői együttműködés révénlétrejött díszletre. Az évad eleji bemutatókközül két olyan sikeres díszletetválasztottunk ki, amely a darab jellege és atervezői felfogás különbözősége el-lenérea szerző eredeti elgondolásából kiindulvaaz előadás szerves egységgéformálódásának biztos pillére.*A vaudeville-t nálunk emberemlékezet ótaúgy játszották, hogy eleve nem törekedtek„embernek ember által való ábrázolására",hanem csupán a helyzet-komikumok minélhatásosabb kiaknázására, a közönség minélharsányabb esz-közökkel történőmegnevettetésére. Ami-kor Marton Lászlószakítva ezzel a rossz hagyománnyal,ízléses komédiázásra és a darab groteszkelemeinek kiemelésére a polgárságtársadalmi gépezete tragikomikusdefektjének bemutatására tette a hangsúlytFeydeau Bolha a fülbejének vígszínházirendezésében, olyan díszletre volt szüksége,amely mindezt képileg és konstrukciójábanis kifejezi. Fábri Zoltán nemcsak ezt afeladatot oldotta meg igen kitűnően, hanemellenállva a csábító lehetőségeknek, nem ahelyszín színes külsőségek emelte ki.Fábri ezúttal is, mint szinte valamennyidíszletében, inkább az építészet oldalárólközelíti meg a színpadot. Kompozícióiban(Eljő a jeges, Szerelem, ó) a díszletkörnyezetében lejátszódó cselekvést tartjadeterminálónak, ezért mindenekelőtt amozgásterek összességéből szerkesztettpraktikus tér megteremtésére törekszik, és alátvánnyal (úgy is mondhatnánk, afestészeti komponenssel) csakmásodlagosan foglalkozik.A Bolha a fülbe két színhelyen játszódik:az első és harmadik felvonás Chandebise-ékfogadószobájában, a második felvonás aTüzes Kandúr-szálló