Börzsönyi Helikon - 2012 március

Az Ipolysági, Vámosmikolai és Szobi járás 1913-ban (www.könyv-e.hu/terkeptar.html)
Szob: Kézai krónikája szerint a honfoglaló magyarok részben a Duna itteni révén keltek át Marótra. Szobi
nemesek birtoka (terra Zub, 1268). A község eredetileg nem a Duna partján, hanem a mostani településtõl
északra, az Öregfalui-patak forrásvidékén és a patak mentén települt. 1268-ban Scymeyn fia Geruarius
itteni részét átengedi rokonainak. 1280-ban Wyd comes, Péter nyitrai püspök testvére 1 ekényi földet
Almás (Zebegény, Nógrád vm.) szomszédságában hajlandó átengedni a dömösi prépostságnak.
Vámhely (1412). Birtokosa az esztergomi káptalan, vámját azonban a nosztrai pálosok élvezték. Az itteni
hajósok 1371-ben ugyanazokat a jogokat kapták, mint a budai polgárok.
Bakács István olvasata szerint egyháza azonos a pápai tizedjegyzékben szereplõ ecclesia s. Ladislai de
Curlo-val. A pap jövedelme 1¼ márka. Györffy György nem említi munkájában, mint tizedjegyzékben
szereplõ települést. Szent Miklós tiszteletére épült középkori temploma a mai római katolikus
plébániatemplom helyén állt. Michael Wening 1686-ban készült metszetén a sematikus ábrázolású romos
házak között körítõfallal ellátott zömök tornyú, tetõ nélküli templom látható. Ezt 1718-ban átépítik, és
Szent Lászlónak ajánlották. A jelenlegi templom 1775–1778 között épült. A XII-XIII. századból származik
a Bészobnak nevezett határrészen 1934-ben Horváth Adolf János által feltárt kistemplom. A hozzátartozó
település a XIII. században elnéptelenedett. A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásaiban a váci
náhijéhez tartozó Szob faluként szerepel.
10