Börzsönyi Helikon - 2012 március

14
1.) Zebegény. Magyar falu Hont Várm. földes Ura a’ Kir. Kamara, fekszik Maroshoz nem meszsze,
mellynek filiája; határja jó. (VÁLYI, III. 660. o.)
2.) Zebegény község Honth Megye Ipolyi járás Obudai Uradalmához tartozik.
A Község jelenleg ugy helybeli eltejedéssel, valamint ország szerte elnevezéssel Zebegény bir, az
anyanyelv német.
A községen keresztül vasúti vonalak épültek 1846 ik évben, ugynevezett Magyar Vasúti Társaság
vagy is die Ungarische Central Eisenbahn Geselschaft által, a községünk Duna folyjás mellett és
nagy hegyek alatt fekszik.
A község nevét, mint a régiek Traditio által említik, a Visegrádi Várba lakot Királyné Török háborúba
férjével és Koronával és Czapterrel együtt nagy Marosrol a hegyeken és Erdöken keresztül a
községünk felé jöttek. És a beteges Király és Királyné egy ugy nevezett kerekhegyen leültek és
pihentek. A Királyné azt mondotta volna: Zebeg én szivem, és ugy szált a községünk neve Zebegény,
mivel elöb tsak Juhász és Uradalmi majorság volt, és késsöbben vegyes népek, mint tótok, magyarok
és németek kerültek ide.
A községünkön keresztül télen és Nyáran keresztül folyik egy kis Patak, több évek elött még malmot
/hajtott/ míg Gõz Malmok nem léteztek a közel lévõ városok, úgy, mint Vácz, Esztergom, a malmokat
használták, és lisztjüket a lakosságnak elkészítették. (PESTY, 1866. 317. o.)
Zebegény kisközség Hont vármegye szobi járásában, a Duna partján, kies vidéken 929 német és magyar
lakossal. (1920) Vasúttal, posta- és távíróhivatallal, telefonállomással. A budapesti szünidei gyermektelepegyesületnek
itt van egyik nagy telepe. (RÉVAI, 19/648. o.)
A községnek 2010-ben 1177 lakosa volt. (BOROVSZKY, 70-71. o.; MRT 9. 569. o.; TARI, 16. o.)
Majorok, puszták, tagok lakói
Szûkebb környékünk lakossága nemcsak falvakban élt. Szinte mindegyik községnek megvolt a maga
külterülete: a határban vagy az erdõségben megbúvó puszta, major vagy tag. Ezek a lakott helyek elsõsorban
gazdasági funkcióval bírtak: különbözõ uradalmakhoz, nagyobb birtokhoz tartoztak. Ha áttekintjük a XIX.
század végétõl készült térképeket, helységnévtárakat, népszámlálási adatokat, színes kép tárul elénk a
Nyugat-Börzsöny településszerkezetérõl!
Az 1863. évi helynévtár Börzsöny (Deutsch Pilsen) külterületeként Ganád és Bánya pusztát, Perõcsénynél
Királyháza és Haraszt pusztákat tünteti fel. Ez utóbbit a vámosmikolai katolikus anyakönyvekben korábban
Jakab Harasztként is említették.
Az 1882. évi helységnévtár Hont megye szalkai járásához tartozó Börzsöny mezõvárost 1658 lakossal
említi a hozzátartozó Bánya- és Ganád-pusztával együtt. Érdekes, hogy Ganád pusztát a 937 fõs
Ipolypásztónál is szerepelteti a helységnévtár. Korabeli térképekbõl kitûnik, hogy a késõbbi Istvánmajor
szerepelt még Ganád puszta néven. Nem említ viszont Perõcsény és Tésa kisközségeknél külterületet,
Vámos–Mikola körjegyzõi székhelynél is csupán Orzsány pusztát tünteti fel. Az 1145 lelket számláló
Kemence kisközségnél – mely ekkor az ipolysági járáshoz tartozott – szerepelt ugyanakkor Szete-Haraszti.