Börzsönyi Helikon - 2012 március

KOVÁCS T. ISTVÁN
KÜLÖNLEGES OLVASMÁNYAIM
Történelmi furcsaságok
64
Azt gondolná az ember, hogy a helytörténeti kiadványok csupán az adott település, vagy környezet lakói
számára érdekesek. Pedig, ha egyiket-másikat a kezünkbe vesszük, gyakran találunk a könyv sorai, vagy
fejezetei között olyan történelmi érdekességeket, mint amilyen például Lami István; Fejezetek
Püspökhatvan múltjából címû, kitûnõ alapossággal megírt könyvében, amely a hazai nemzetiségi élet és
politika történelmi kistükrének is nevezhetõ. Ebben a könyvben található az iskolai tanítók névsorában az
a meglepõ adat is, hogy 1911-1914 között Matuska Szilveszter, a késõbb biatorbágyi merénylõ, vasútihíd
robbantó is tanított a Galga-menti szlovák település iskolájában. Akkor bizonyára nem sejtették még a
község elõljárói sem, hogy kicsoda, és mivé válik majd egykor, ez az ember.
Ezt a könyvet Püspökhatvan önkormányzata adta ki 1997-ben. A szöveg gondozásában, a kötet
szerkesztésében Asztalos István közremûködését, felelõs kiadóként Bátyi József polgármestert jegyzik.
Bóklászok a könyvespolcok elõtt, ahol úgy találok rá Dunakeszi, Váchartyán, Nagymaros és más
települések krónikájára, hogy házikönyvtáram állomány-csökkentésén töröm a fejem, mert már nincs
hová tenni egyetlen új kötetet sem. Külön könyvtárszobája meg nincs a magamfajta plebejus firkásznak.
Megválni azonban nem tudok egytõl sem, inkább a karosszékbe süppedek, s most éppen a Vésztõ
története címû, 526 oldalas, vászonkötéses, nehéz és igen komoly helytörténeti mûben kezdem keresgélni
azt a részletet, ahol a Vésztõi Köztársaság történetérõl szól a rövid ismertetés.
Ifjú koromban volt az elnökével megegyezõ nevû és odavalósi szaktársam, õ mesélt nekem errõl, de mint
tõle tudtam, azidõtájt nem szívesen beszéltek errõl a Kis –Sárréti nagyközségben.
Ez a Békés-megyei, Sebeskörös-vidéki település 2006-ban 7561 lakost számlált, de volt ennél nagyobb
népessége is régen. A csökkenés oka valószínûleg a korábbi iparosítással járó, városba költözéssel
magyarázható, a mostanában is nagy munkanélküliséggel küszködõ alföldi végeken. Gazdaságára,
kereskedelmére, kultúrájára Trianon elõtt a közeli Nagyvárad hatott erõsen.
Szellemi nagyságokat termett ez a helység, hisz a közeli Biharugráról indult, s egy ideig a vidék másik nagy
községébõl, Komádiból szerkesztette a Kelet Népe címû folyóiratot Szabó Pál író. Ezen a vidéken
pászorkodott , s Vésztõn települt le és lakott szép kis parasztházban Sinka István. A vésztõi cigányteleprõl
indult el Lakatos Menyhért, a Füstös képek címû, elsõ igazán átütõ erejû szociográfiai regény szerzõje,
akinek értelmiségivé válása egy puskalövéssel kezdõdött. Gyermekkorában nyúlhajtóként vett részt egy
vadászaton, ahol a gazdag nagyságos úr lövése véletlenül õt találta el. Nem volt életveszélyes a sérülés. A
tettes gondoskodott a gyermek gyógyításáról, aki a támogatásával tanulhatott a szeghalmi Péter András
Gimnáziumban.
Vésztõrõl indult Pardi Anna költõnõ is, de az agrárvidék háború elõtti politikus szószólói sem voltak
kevesen. Bátor vállalkozásként rendezték meg itt 1944.február 13-án az Országos Földmunkás
Kongresszust, amelyen többek között Nagy Ferenc, a Paraszt Szövetség részérõl (a háború után
miniszterelnök ) is mondott beszédet.
Az érzelem és a racionalitás egyensúlyának hiánya gyakran sodorja szélsõségek felé akár a jószándékú,
de naiv politizálót is. Olvasom, hogy 1944 végén és 1945 elején több helyen is gondolták úgy, nekik
mostmár senki se parancsolgasson „odafentrõl”, intézik a maguk dolgát önállóan, a maguk javára. Röviden
szól a fáma arról, hogy a Békés megyei Doboz községben is alakult abban az idõben rövid életû, saját
köztársaság.