Börzsönyi Helikon - 2012 március

92
A szavazás ismét egyhangú volt. Varga Ernõt alpolgármesternek megválasztották.
- Másik alpolgármesternek javaslom Veréb János képviselõtársunkat. Vállalja, Jani bátyám? Az õ területe
a nép legszigorúbb képviselete. Õ rám fog vigyázni, nehogy rosszat tegyek.
- Vállalom! - ha mindenki így gondolja - mondta keményen az öreg.
A testület tagjai meglepõdve néztek össze. De azért õt is egyhangúlag szavazták meg.
Veréb János alpolgármester halkan súgva kérdezte Mácsi Páltól:
- Aztán mond már, Pali fiam, mi lesz az én dolgom, mint alpolgármesternek.
- Rám kell vigyáznia, Jani bátyám, nehogy butaságot mondjak, vagy tegyek.
- Akkor jó! Azt éppenséggel szívesen Abban nem lesz hiba, megígérem.
- Vállalom!- rándított nagyot a vállán Veréb János - Majd igyekszem. Csak nehogy megbánd, hogy pont
engem választottál õrzõnek.
- Reméljük, hogy nem bánom meg, majd vigyázok magamra. Tisztelt képviselõ-testület, mai ülésünknek
több napirendi pontja nem lévén, az alakuló ülést bezárom, Bejelentem, hogy a legközelebbi testületi ülés
idõpontjáról mindenkit külön-külön értesítek. Köszönöm a megjelenést, további jó munkát kívánok. A
viszontlátásra! Kérem, Vödrös úr, maradjon még egy pillanatra.
- Látott valami szabálytalant? - kérdezte, amikor ketten maradtak.
- Semmit! - felelte Weödres - csodálkoztam is, honnan ismeri az ilyen dolgokat? Minden úgy ment, mint a
karikacsapás, mintha világéletébében mást se csinált volna. Ezt tanulta?
- Majdnem! Jogászként végeztem az egyetemen.
- Akkor miért nem használja a doktori címet?
- Itthon? Minek? Nagyobb rang az, ha mindenki szemében megmaradok egyszerûen Mácsi Palinak. Mondja,
valóban a megyétõl küldték? Õszintén szólva, kétlem.
- Dehogy! Itt születtem, ám öt éves koromban a család felköltözött a fõvárosba már senki se emlékszik
ránk, még a nevünkre sem. Azóta nem jártam itthon. Látni akartam a szülõfalumat. Teljesen véletlen, hogy
éppen az ülésükre csöppentem bele. Elnézését kérem. Tekintse ostoba tréfának, amit tettem, s ne gondoljon
rám haraggal. Többször nem fog elõfordulni. S ha szüksége lenne rám valamiben a falunak, csak szóljon.
Számíthat rám! Tessék a névjegyem!
- Hát akkor szervusz, földi, - nyújtotta kezét megenyhülve Mácsi.
- Szervusz, földi! - adta vissza a parolát a másik.
- Jól jöhet még egy fõvárosi kapcsolat! - gondolta magában elégedetten a polgármester. Úgy lehet, jó fiú
ez, csak kissé megártott neki a sok tudományoskodás.