A komikum elmélete

190Tarascon délfrancia város mai napig se heverte kiazt a sebet, amelyet Alphonse Daudet víg regényeiütöttek rajta, ma is vidám képzeteket ébreszt nevénekpuszta kimondása.Mondottuk, hogy e fogalmak puszta megnevezéseis képes komikumot okozni. Ezzel azonban még nemmerül ki a szerepük. Amint pl. az a potrohos kitömöttember, akit hasonlatképen az érzéki komikumköréből felhoztunk, nemcsak végig sétál a cirkuszban,hanem valami cselekvénybe is bevonatik (beledobjáka vízbe és néhány ember a hasára telepedveúszik rajta stb.), úgy a fogalmi komikum is akkorérvényesül igazán, ha valami logikai contrastba kapcsoltatik.Majd látunk erre bőven példákat.Az ilyen szavak nem illenek bele komoly, különösenpedig fenséges tárgyú munkába, főkép költeményekbe.Olyan formán hatnak itt, mintha gyermekekegy szép női arcképre bajuszt pingálnak. Kizökkentenebennünket a hangulatból, ha egy tragédia hősétpathetikus jelenetben így szólítanák meg: Náci. Ígygondolkozhatott Goethe, amikor a hagyomány ellenéreHeinrich-nek nevezte Faustot, mert, mint egyikcommentatora megjegyzi, Johann cselédnév. Ugyanilyfelfogás hozza létre a németeknél a Johannes,Hans, Jacques stb változatokat.Hogy e tekintetben mennyire érzékenyek vagyunk,milyen könnyen átcsúszunk a határon a komikum felé,hadd bizonyítsa egy példa, amelyet elég jellemzőnekgondolok. Iskolában olvasva Shakespeare Coriolanus-át(fordította Petőfi), az egyik színben azt olvastuk, hogybejön egy szobalány. Tanítványaim közül némelyekelnevették magukat. Mi volt ez? Komikai hatás? Igen.Valami gyönge fogalmi komikummal van itt dolgunk,191valami olyannal, amihez a kicsinyesség képzetetapad, ami tehát a fenségnek nemcsak teljeshiányát, hanem szinte az ellenkezőjét tünteti fel. Eza fogalmi komikum, bármilyen gyönge is, a tragédiakomoly hangulatával már valamennyire összeütközik;úgy érezzük, hogy ez ide nem eléggé komoly fogalom.Hozzá járul, hogy valamennyire anachronismusnakis érezzük; római tárgyú tragédiában ez modernfogalomnak, tehát némileg elütőnek tűnik fel.A fogalmi komikum magyarázza meg azt is, hogybecsületben megőszült komoly kifejezés, ellenben becsületbenmegkopaszodott nem az; arról, akit meg akarunktisztelni, csak az előbbit mondhatjuk, az utóbbitmég akkor se, ha igaz.Ellenben az ilyen szavak igen alkalmasak komikusmunkák címéül. Ha tudjuk, hogy Bécsben DerFloh (Bolha) című lap jelenik meg, tudjuk azt is,hogy ez vicclap, valamint azzal is tisztában vagyunk,hogy Arany Poloska című verse nem óda vagy elégia.Az itt tárgyalt szavak valamennyire mind nevetségesek.Amellett egy részük tisztességes szó, bárholkimondható, leírható; más részük már valamennyireilletlen, amint azt már mondottuk; végre a harmadikfokozat, ami már hiányzik nálunk, egészen illetlen.Ez az obscoen elem. Ebben emelkedik a fogalmikomikum legmagasabbra, de erről már fontosságánálfogva is külön kell szólanunk, valamint az érzelemrőlis, amelyben szintén megvan a különbség.Ellenben itt kell megemlékezni egy némileg különbözőfajáról a fogalmi komikumnak, amelyben nemmaga a kimondott szó hat komikusan, hanem amitolyan légkörnek tekinthetünk, amelyben a komikumkönnyebben megfogan és magasabbra nő. Ez pedig