A komikum elmélete

186(Képtelenség. Grotesk.) Sőt egy másik megjegyzéstis kell rájuk vonatkozólag tennünk. Fentebb aztmondottuk, hogy úgy a legcsekélyebb, mint a legnagyobb,legképtelenebb hiba is lehet nevetséges bizonyoskörben. A nélkül, hogy ez állításunkat meggyengíteniakarnánk, megjegyezzük, hogy munkánktovábbi folyamán nem tartózkodunk attól, hogy akomikum alatt maradó vagy rajta túlmenő, tehát nemkomikus hibáról szóljunk. Ezt a látszólagos ellenmondásttisztán csak egy kényelmi szempont hozzalétre: nem akarjuk minden egyes esetben ismételni,hogy olyan értéktelén komikumról van szó, melycsak gyerekekre vagy műveletlenekre hathat, azokrais csak társaságban.Más szempontból is tekinthetjük a komikus hibátés akkor úgy találjuk, hogy jelentékeny, sőt túlnyomórészében nem más, mint logikai hiba. Egy komikumelméletbenbenne van mindaz, amit a logika hibánaknevez, pl. a definitio hibái, mindaz, amit minthibás okoskodást tárgyal s aminek universalis nevesophisma, vagy sophisma és paralogismus azoknál,akik már a névben ki akarják fejezni, hogy csalásiszándék van-e, vagy csak tévedés. A sophisma különbözőfajai: amphibolia, fallacia figurae dictionis, fallaciaaccidentis, petitio principii, ignoratio elenchi,circulus vitiosus stb., mind föllelhetők a komikumkülönböző fajaiban, természetesen mindig szem előtttartva, hogy más a logikai és más a komikai forma.Nem tartjuk feladatunknak a párhuzamos tárgyalást,de nem is térünk ki szándékosan előle, itt-ott tehátlogikai nevén is megnevezzük a komikai hibát.Ezekkel tartottuk szükségesnek e helyen kibővitniAristoteles elméletét. Ebből is látszik már, hogy a187mi tárgyunkra nem alkalmazhatjuk teljesen Kant szavait,amelyeket egy más tárgyra mondott. Szerinteugyanis a logika az ő korában ott állott, a hová Aristotelesemelte, két ezredév nem vitte előbbre. De haezt nem mondhatjuk is, az bizonyos, hogy tárgyunkmegoldását csak azok vitték előbbre, akik az őnyomába léptek; akik tőle eltértek, tévúton bolyongtak.Különösen áll ez elméletének második felére, amely az ártalmast kizárja a komikum köréből. Errőlvitatkozni se lehet.És most áttérünk a részletes tárgyalásra, vagyisfelsoroljuk a főbb fajokat, amelyek egymástól nyilvánvalóankülönböző csoportokat alkotnak. De mintalább a contrastnál, úgy itt is meg kell jegyeznünk,hogy a felsorolt fajokat a nem teljesen kimerítő tárgyalásánaknem tekinthetjük; lehetséges, hogy vanolyan aristotelesi hiba, amely a következő osztályokegyikébe se sorozható.Komikum a fogalmakban.Ezzel kezdjük, mivel ez a legegyszerűbb jelenség.Amint az érzéki komikum körében a puszta megjelenés,mondjuk egy igen kövér, kitömött alak képesmegnevettetni a cirkusz közönségét, úgy az értelmikomikum körében vannak fogalmak, amelyeknekpuszta megnevezése komikai hatást kelt. Saját fülemmelhallottam egy igen művelt, tudós embert jótnevetni azon, hogy a barátja bábaasszonynál lakik.Kivirágzik alattam a trón és én csupa pólyákon éspelenkákon ülök — mondják egy operette-ben. A mellettemülő férfi elneveti magát és ismétli: Pelenka.Valaki véletlenül megtalálja asztalomon azt a kisszótárt, mely néhány sorral alább következni fog.