A komikum elmélete

284nyelvet tanulta meg, azt is talán csak később, arraa dialectus szokatlanabb lévén, nagyobb erővelis hat.Vígjáték-irodalmunknak és színészetünknek mindjárta legkezdetén ott találjuk a dialectus komikumát,elég ügyes példában, Bessenyei György Philosophusában(1777. Előadatott 1792.).Második faj legyen az affectálás. Mindnyájan tapasztalhattuk,hogy a műveletlen ember, ha művelttelbeszél, hajlandóságot mutat az ún. urasan beszélésre.Egy nyelvészeti folyóiratban beható fejtegetéseolvasható e themának (Réthei Prikkel Mariántól),innen veszem a példáimat.Egy paraszt úri rokonokkal mulatott és másnap ígydicsekedett: Mégis csak nagyot élesedik a földművelőiésszerűség, mikor a népies egyediség hölgyemberekkeltársalkodik. — A fal felé tartson tekintetes úr, mertez a ló ruganyos. — Csinos kis lány, csak az a baja,hogy nagyon regényes. — Micsoda? — Hát ha jobbanérti az úr, olyan kikapóféle, szereti a szép legénynyomát gázolni. — Hol vakult meg az a kese ló? —Legcélszerűbben én nálam. — És most hol van?—Jelenleg még a múlt héten a Somogyi uram szárazmalmában kedveltette magát.Hadd írok ide még egy példát saját esetemből.Tavasz idején egy parasztgazdával beszélgettem, többiközt kérdezősködtem a vetésekről. Gazduram emlegetteezt is, azt is, végre így fejezte ki ítéletét; Sokszenvedélye van ilyenkor a gabonának.Harmadik faj gyanánt említsük fel a műveletlenember stylusát. Íráshoz nem szokott ember, ha kivételesentollat vesz a kezébe, érezteti velünk, hogymás az élő beszéd és más az írás; ez utóbbit anya-285nyelvén se tudja az ember, ha külön meg nem tanulta.Íme egy nyomtatásban megjelent példa:— Tekintettes „Az Újság" szerkesztősége Budapest.Folyó hó 22-én a becses lapjába egy cik azén személyem felett jelent meg „A megvert magyarbirkózó". Kérném e cik helytelen megjelenése folytanbátor vagyok kijelenteni hogy én ez idő szerintnem Romániába hanem Sárospatakon idözők és ígysemiféle botrányt Bukarestbe nem idéztem elő és igye cik megjelenése folytán nekem erkölcsi és anyagilagkár okozot, lehetséges hogy Bukarestbe botrányvolt, az is lehetséges hogy egy birkózó az én nevemethasználta, ami nem az első eset hogy egy másbirkózó egy másik jó nevet alkalmaz magára. Alázattalkérném a Tekintettes szerkesztőséget, hogy avalódi tényállás miatt ezen pár sorokat a becses lapjábanhelyt engedni. Maradok alázatos szolgája".Negyedik faj lehet a helyesírási hiba, amelyrea most olvasott levélben is találunk példákat (tekintettes,cik, semiféle, okozot stb.). Minthogy ez nema beszéd értelmét, hanem csak külső formáját érinti,a többi fajoknál gyöngébb hatású.Szintúgy az, amit ötödik fajnak tekinthetünk, azún. madárnyelv, amellyel gyerekek mulatnak ittottmaguk közt s amelyet az irodalomban Aranyörökített meg A Jóka ördögében. (Íme egy sora:Turgudorgod mirgit forgogargadtárgál =tudod mitfogadtál.)Ne keressünk több fajt, nem érdemes. A mai nyelvkomikuma elég egyszerű contrast. A dialectust mármeg is magyaráztuk. A második fajban részben félreértésáll előttünk (ruganyos — rugós, regényes —legényes, szenvedély — szenvedés), részben keresett,