A komikum elmélete

381IV. RÉSZ.A komikum területe és feladata.A komikum az irodalomban és művészetben.Már Plato figyelmeztetarra, hogy a vígjáték nemfoglalja magában a nevetséges egész körét. Ez afigyelmeztetés az elmélet-írók egy jelentékeny részérekárbaveszett, különösen a franciák, talán csak Bergsonés Mélinand kivételével, általában csak a vígjátékalapján tárgyalják a komikumot, sőt majdnemazt mondhatni, hogy csak Molière alapján; Philbertmeg is mondja, hogy csak őt ismeri jól. A tévedésnyilvánvaló, nevetésünknek csak kis része az,amelyet a vígjátéknak köszönünk, a mindennapi életannyira tele van komikummal, hogy az egész irodalomis nagyon távol van attól, hogy a nevetséges teljesbirodalmát kitegye.Ha azt kérdezzük, az irodalomnak mely ágaibantalálható komikum, azt felelhetjük: csaknem mindegyikben.Vegyük a költészetet. Hogy a lyra nemzárja ki, azt a tréfás dalok nagy száma bőségesenigazolja. (Mink is közöltünk példákat Petőfitől, Aranytól.)Az epikus költészet minden faja megtűri, márHomerosnál megtalálható Thersites. A ballada Gregussszerint tragédia dalban elbeszélve, Aranyazonbanvíg balladának nevezi Pázmán lovagot. Hogy regénybenés novellában milyen szerepet játszik, arról szólnise kell és hogy még a legendával is összefér, példareá egyebek közt A hegedű, Aranytól. A leíró, tanító,gúnyoló költészet éppen nem zárják ki, sőt a gúnynak(satira, epigramma) egyik főeleme. A drámaiköltészetben a tragédia ma kizárja, de Shakespearekiváló alkotásai (Hamlet, Coriolanus, Macbeth, Romeoés Julia) megtűrték, amint ma is megtűri a középfajúdráma. Körülbelül biztosan mondhatjuk tehát,hogy csak az óda fensége és az elégia fájdalma nemfér össze vele, de még ezeket is nevetségessé teszia paródia, mely épp úgy beletartozik a komikumelméletébe, mint a költészettanba.Egyéb irodalom is megfér vele. Tudományos munkaértékét nem csökkenti az, ha pihenőül néha-néhafelderíti az olvasót. A szónoklatnak értékes fegyvere,amint már a római rhetorok fejtegették, a hírlapirodalomnakpedig mindennapi kenyere, sőt még különfaj is a komikai sajtó, a vicclap.Ennek feladata a mulattatáson kívül a kortörténelemcommentálása, illustrálása a maga módján;körülbelül azt a szerepet játssza ma, mondja R. dela Sizeranne, amit régente az udvari bolond, amintezt nem egy, már címében is kifejezi (Le Nain Jaune,le Triboulet, le Bouffon, Narrenspiegel, Bolond Istók).Bibliographiánkban három vicclap van felemlítve mintolyan, amelyből példákat merítettünk (FliegendeBlätter, Borsszem Jankó, Kakas Márton; különösena két első).A művészetek közt a komikumnak legnagyobbszerepe a festészetben van. Mennyi komikumot tudottkifejezni pl. a németalföldi iskola a kermessek, a