202hanem minden testet egyformán rútít el. Nem utánzásképhat, hanem egyszerűen nagyon kövér ésnagyon sovány ember gyanánt.Vajon komikus-e minden, ami az emberi testenaz aristotelesi elméletnek megfelel? Igen, mindösszea második részt kell valamivel közelebbről meghatározni,hogy ti. az ártalmas fogalma alá tartozik aborzalmas, visszataszító, utálatos is, pl. egy olyanarc, amelyen az orr helyén kéz vagy láb van.Hogy ez a fejezet hogyan függ össze az előbbivel,azt már mondottuk. Itt is a hiba mint jellemvonásáll előttünk, ha ugyan külső testi hibára lehetezt a szót alkalmazni. Ragaszkodnom kell hozzá, hatalán nem is egészen szabatos, mert az azonosságotakarom vele kifejezni. A különbség ti. csak annyi,hogy az egyiket értelmi, a másikat érzéki úton fogjukfel. Ez utóbbi aesthetikai hiba, tehát rútság,mely legtöbbször látható, ritkábban hallható, pl. egyvékony kappanhang. És csak a míg így hat reánk,voltaképen csakis addig tartozik e fejezetbe; ha contrastbafoglaltatik, már nem. Erről itt nem is lehetneszólni, mert amit mondunk, előlegezés. Mindamellettez mégis jobbnak látszik, mint a contrast tárgyalásábanmegint beszélni a testi <strong>komikum</strong>ról.Ha egy nagyon kövér, kitömött ember sétál előttünka cirkusban, ez csak érzéki <strong>komikum</strong> gyanánthat ránk. Ha azonban bedobják a vízbe ésnéhány ember rátelepedve úszik rajta, ekkor a testi<strong>komikum</strong>hoz csatlakozik az a helyes és helytelen cselekedet,tehát contrast, hogy ember csónakul szolgál.Szintúgy a contrast körébe tartozik a test színeis. Ha egy magyar faluban először látnak szerecsent,nevetnek rajta. A szokatlanság hiba gyanánt hat203rájuk. Az ellenkezőről nincs olyan határozott tudomásunk,de biztosnak vehetjük, hogy a négerek isnevetnek, ha először látnak fehér embert, föltévepersze, hogy nincs okuk félni tőle. Ő rájuk a fehérszín szokatlan, tehát hiba. Csakhogy ez a hiba mástermészetű, mint egy nagy has vagy kopasz fej. Ezutóbbiak mindenütt rútak, holott a szerecsen teste amaga fekete színével teljesen hibátlan, sőt szép lehet.Itt tehát olyan contrasttal van dolgunk, amilyen pl.a palóc beszéd budapesti színházban vagy a Wokurkanév magyarok közt.Testi <strong>komikum</strong> tekintetében a színpadon többetbírunk el, mint az életben. Shakespeare egy vakotléptet fel a Velencei kalmárban és mi úgy tapasztaltuk,hogy a szánalom nem nyomja el a <strong>komikum</strong>érzelmét. Miért? Egyrészt mert ez a vak folytonjókedvű, a fia tréfáit tréfával viszonozza, baját tehátnem érzi csapásnak, nem akar szánalmat kelteni;másrészt tudjuk, hogy a színész, aki a vakot játssza,nem vak.Végig tekintve e fejezeten azt látjuk, hogy kizárólagtesti hibáról van benne szó. Ez magyarázzameg, hogy azok a példák, amelyekben az obscoenfejezetében emberi testről van szó, valóban oda tartoznak,mert nem testi fogyatkozáson, hanem illetlenségenalapulnak, az illetlenség pedig fogalmi<strong>komikum</strong>.Képtelenség contrast nélkül.Aristoteles elméletéről szólva azt mondottuk, hogynem a legnagyobb hiba a legkomikusabb, sőt ha túlságosnagy, megszűnik komikus lenni, hogy egyszerűesztelenség (Unsinn) legyen belőle.
204Ez az általános szabály. Ezt most ki kell egészíteniazzal, hogy a valóságos képtelenség, Unsinnis lehet komikus, adhat egész jó <strong>komikum</strong>ot, mégpedig kétféleképen is: contrastban és anélkül. Sőtakár mindjárt fel lehet említeni, hogy határper isvan köztük, vitás terület a contrast és nem contrasthatárán. Az elsőről a maga helyén szólunk, itt teháta másodikkal kell végeznünk.Íme néhány példa.Mutasd a többi kezedet is, — mondja Harpagonszolgájának, miután két kezét megmutatta. (Molière:A fösvény. Megvan már Plautusnál is.)Ha meghalsz, akkor üss fekete pecsétet, de legalábba címet akkor is te írd. — Küldd el nekem,mert két orr többet lát. — Most nyisd ki mind ahat füledet, hogy megérts. (Petőfi Aranyhoz írt leveleiben1847 szept. 9, 1848 május 5.)Ember szeme nem hallott olyat, ember füle nemlátott olyat, ember keze nem képes azt ízlelni, senyelve felfogni, se szive kimondani, milyet álmodtam én.Minő hangot látok! Hadd pislogok is be,Nem hallom-e ott meg Thisbe arcát? Thisbe!Köszönöm, kedves hold, napsugaraidat.(Shakespeare: Szentivánéji álom. Fordította AranyJános. Megnéztük az eredetit és a fordítást hűnektaláltuk. A példák bizonyító erejéből azonban az sevonna le, ha nemvolnának.)Shakespearetől, hanem AranytólA fiam apja halt meg — mondja Naszreddin.Kik voltak a négy evangélisták? — A négy evangélistákhárman valának, ú. m. Lukács és Máté.Vele volt az ikertestvére, aki nála négy évvelöregebb. — Van neki két kis fia, akik közül az205egyik leány. (E két példát francia népies színpadrólhallottam.)Nagy Sándor szüleinek távollétében született.Mind e példákban valami képtelenség, lehetetlenségáll előttünk, olyan dolgok, amelyek egymástkizárják. Például a logikailag egymástól el nemnem választhatók elválasztatnak: ikertestvérek ésegyenlő kor, születés és anya stb. Vagy ellenkezőlega logikailag össze nem egyeztethetők összekapcsoltatnak:hangot látni, arcot hallani, a fiú, aki leánystb. Mindezekben a képtelenség olyan világosan lépelénk, annyira nincs elrejtve, hogy itt contrastnakmég a látszatáról se szólhatunk. Van aztán még egyhatározottan különálló faj is, amelyről éppen ezértkülön kell megemlékeznünk néhány példa alapján.A bohóc nagy gonddal letisztít egy helyet amanège szélén és — melléje ül a legnagyobbporba. — Leveti kabátját, gondosan kirázza, letisztogatja,aztán leteríti a szőnyegre és — rágázol, acipőjét lesúrolja rajta, aztán fölhúzza.Mondja kérem, mondja, nincs Önnek a balkarjánegy eperjegy? — Nincs. — Akkor Ön az én testvérem.(Morton: Box és Cox, angol vígjáték.)Menjünk reggelizni. — Nem megyek. — Miért?— Mert először is nem szoktam reggelizni; másodszormert ma Hosszúnap van, tehát éppen nem reggelizek;harmadszor mert már reggeliztem.Tud az Ön nővére angolul? — Nem, hanem aszomszéd fiának van egy új tollkése. (Az Ollendorfffélenyelvtanítást szokták ilyen csinált példákkal, túlzásútján nevetségessé tenni.)Ki korán kel, maga esik bele. (Kakas Márton.)
- Page 3 and 4:
A K O M I K U M E L M É L E T EÍR
- Page 5 and 6:
BEVEZETÉS.a) A komikum nevéről.E
- Page 7 and 8:
4társaságban. Felnőtt ember is,
- Page 9 and 10:
8akkor találja meg teljesen, ha ba
- Page 11 and 12:
12következő tárgyalás. Ebben a
- Page 13 and 14:
16(ó- és középkori), 5 arab, 2
- Page 15 and 16:
20nek elég részletesen tárgyalni
- Page 17 and 18:
24gyunkra vonatkozólag, jóllehet
- Page 19 and 20:
28petés theoriája se, mert a megl
- Page 21 and 22:
32nemcsak tudják „logikai hibáj
- Page 23 and 24:
36Legsikerültebbnek a Kant elméle
- Page 25 and 26:
40aesthetikák bőven tárgyalják,
- Page 27:
44borzalom és részvét, hogy igaz
- Page 30 and 31:
50ség törvényeit sérti. Mindedd
- Page 32 and 33:
54Olyan tényeket vizsgáljunk, ami
- Page 34 and 35:
58A cél mindig ugyanaz: megtaláln
- Page 36 and 37:
62komikumot. Most, hogy Cherbuliezt
- Page 38 and 39:
66E rövid értekezésben azt áll
- Page 40 and 41:
70Példái közül, melyeknek szem
- Page 42 and 43:
74gyalása azonban nem kevesebb, mi
- Page 44 and 45:
78Joli. Aug. Eberhard: Theorie der
- Page 46 and 47:
82(Affekt), amely a feszült várak
- Page 48 and 49:
86Ezzel körülbelül ki is meríte
- Page 50 and 51:
90esztelenségben. Ha Sancho Pansa
- Page 52 and 53:
94a cél és eszközök közt. Osto
- Page 54 and 55:
98Idézhetnék még sok egyebet, pl
- Page 56 and 57: 102két tárgy között a belső vi
- Page 58 and 59: 106magába". Íme ennyire el lehet
- Page 60 and 61: 110A komikumnak három főosztálya
- Page 62 and 63: 114vagy lehetetlen, hogy onnan hirt
- Page 64 and 65: 118Schopenhauer, Mélinand, Hercken
- Page 66 and 67: 122viszont nem ez az, amit vártam,
- Page 68 and 69: 126egy beteg emberrel van dolgunk.
- Page 70 and 71: 130létnek, amelyről szerzője azt
- Page 72 and 73: 134behunyjuk szemünket annak jelé
- Page 74 and 75: 138Hobbes: An human nature. London,
- Page 76 and 77: 142téktelen vagy kicsiny. Könnyű
- Page 78 and 79: 146komoly érzelmet. De bizonyos fo
- Page 80 and 81: 150annak oka leginkább a mi munká
- Page 82 and 83: 154munkával így fordítjuk le mag
- Page 84 and 85: 158dona rúttá tenné, de ebből k
- Page 86 and 87: 162és széppel kapcsolatba hozás
- Page 88 and 89: 166Ezzel a tétel be van bizonyítv
- Page 90 and 91: 170kum keletkezését illetőleg (c
- Page 92 and 93: 174lemát. Lehet itt arra is hivatk
- Page 94 and 95: 178jóval gazdagabb forrás, mint a
- Page 96 and 97: 182kötve, látás által bárki, b
- Page 98 and 99: 186(Képtelenség. Grotesk.) Sőt e
- Page 100 and 101: 190Tarascon délfrancia város mai
- Page 102 and 103: 194suk Jahn első munkájában. Itt
- Page 104 and 105: 198Ha e példák talán nem elegend
- Page 108 and 109: 206E példákban a komikumnak olyan
- Page 110 and 111: 210a falról apám kardját és úg
- Page 112 and 113: 214Legismertebb és leggyakoribb fo
- Page 114 and 115: 218C) Contrast.A contrast-elmélet.
- Page 116 and 117: 222erős helyes oldal áll szemben.
- Page 118 and 119: 226nagy ház között; egy óriás
- Page 120 and 121: 230De ha ez így van, nem az követ
- Page 122 and 123: 234dezzük. Ennyiben képtelenség
- Page 124 and 125: 238írónak itt is jogában áll al
- Page 126 and 127: 242mint jellemvonás.) A következ
- Page 128 and 129: 246A te emlékező tehetségedre ne
- Page 130 and 131: 250levele Aranyhoz, ápril 18. 1848
- Page 132 and 133: 254fejezés. Voltaképen csak szoka
- Page 134 and 135: 258Az elméletírók közt vannak n
- Page 136 and 137: 262Büszke hatalommal ne dersenek
- Page 138 and 139: 266nélkül olvasni. Ámde színhá
- Page 140 and 141: 270idegen nyelv nem tudása), hogy
- Page 142 and 143: 274Legrand filscharcutier. Tue des
- Page 144 and 145: 278A caricatura.Voltaképen az utá
- Page 146 and 147: 282A) Régi nyelv.Nyelvkomikum.Egy
- Page 148 and 149: 286szokatlan, de azért megérthet
- Page 150 and 151: 290Ezekben az idegen szó el van to
- Page 152 and 153: 294hogy a latin szöveg a magyarnak
- Page 154 and 155: 298299e) Végre idegennek látszhat
- Page 156 and 157:
302Az irónia főkép a gúnykomiku
- Page 158 and 159:
306Ez a példa valamennyire külön
- Page 160 and 161:
310szükségképen mindig csak egy
- Page 162 and 163:
314komikum tárgyalásában. Hogy a
- Page 164 and 165:
318Tschardasch tanzt man nur in Ung
- Page 166 and 167:
322magyarázni. Megegyezés egy ala
- Page 168 and 169:
326schafft. Ez lehet igen szellemes
- Page 170 and 171:
330Ezért találunk efféle fogalmi
- Page 172 and 173:
334néhány száz lapra írt ilyene
- Page 174 and 175:
338köti, ha más nem, az orthograp
- Page 176 and 177:
342vezhető és kétségbe nem vonh
- Page 178 and 179:
346tésnél a száj ugyanazt a kife
- Page 180 and 181:
350Itt is contrast van: a zsebkend
- Page 182 and 183:
354lenek. Oka ennek a következő:
- Page 184 and 185:
358pl. a radicalis gondolkozású c
- Page 186 and 187:
362Nagyság és komikum.Shaftesbury
- Page 188 and 189:
366Mi kedvez a komikumnak?Legelső
- Page 190 and 191:
3706. Ami actualis. Az előbbi feje
- Page 192 and 193:
374egyezésről szólhatunk, hanem
- Page 194 and 195:
378tehát ezek kutatása? A felelet
- Page 196 and 197:
382táncoló, dülöngő, részeg p
- Page 198 and 199:
386nak megvan a maga oka, hogy hize
- Page 200 and 201:
390tettekből állanak. Egy vígjá
- Page 202 and 203:
394ahol a játszó eredetileg állt
- Page 204 and 205:
398le nem nyűgöz, azonkívül ped
- Page 206 and 207:
402Vannak kiváló írók, akik, mo
- Page 208 and 209:
406szándékos és szándéktalan k
- Page 210 and 211:
410c) E könyv keletkezése és mó
- Page 212 and 213:
BIBLIOGRAPHIA.LapAmerican Journal o
- Page 214 and 215:
418LapLettre sur la comédie de l'i
- Page 216 and 217:
422Bouterwek 163, 155.Briard 383.Br
- Page 218 and 219:
426Sizeranne, R. de la 381.Snell 86
- Page 220 and 221:
430OldalSzigligeti Ede 159Greguss