A komikum elmélete

136son), a többieknek 2—3 sorral kell megelégedni vagyéppen nevük puszta felemlítésével. A legnagyobbrész a német irodalom tárgyalására jut. Az írókrészint korszakok szerint tárgyaltatnak (pl. a XVIII.század francia és angol írói), részint, főkép a németek,iskolák szerint (Wolff-Baumgarten iskola). Befejezésülmeglehetős bő bibliographiáját találjuk akomikai műfajok elméleti irodalmának (vígjátékot, epost,regényt, lyrát, satirát, paródiát stb. tárgyaló művek).A komikum szerepe az iskolában — ez az afogalom, amely Jahn két munkáját egymással összeköti.Ezzel végződik az első és ezzel kezdődik amásodik. A bevezetésben panaszkodik szerzőnk, hogymennyire lenézik a komikumot; míg a tragikumrólminden primaner tud beszélni, a komikum felett legfeljebbmosolyogna, hisz ez nem tartozik az iskolába.Alig, hogy Minna von Barnhelm helyet talál a németiskola programjában és még ennek is vannak ellenségei.(A magyar iskola e tekintetben jobban áll.)Jahn második munkája egészben véve valamivelmodernebb, mint a német aesthetika-történetek, deazért, mint ezek, leginkább csak a német irodalmattárgyalja. Hogy ezt se kimerítően, hogy mi többnémet szerzőt tárgyalunk, az még hagyján; de idegenirodalmi ismeretei, ha csak magát a bibliographiát,könyvcímek tudását nem tekintjük érdemnek, márnagyon hiányosak. Tárgyalása ebben is sivár, abstract,mint első munkájában.*Tárgyunk német nyelvű irodalma legnagyobb mindenekközt. Benne találjuk a legrosszabbat és legjobbategyaránt; silányságokat, amik szinte az őrültséghatárán járnak s a legalaposabb, legmélyreha-137tóbb analysist. A probléma végleges megoldását ismegtaláljuk benne, legalább ötször. Ennek nevezimunkáját már a XVIII. században Keppler és ugyaneztállapítja meg önmagáról Schopenhauer. A „tudományosbotrány", ahogy Lippsék nevezték Ueberhorstkönyvét, nemcsak a probléma végleges megoldása,hanem még egyéb is, amiért a tudományúttörőinek munkái mellé fogják sorozni, — mondja aszerzője. De véglegesen megoldotta a problémátZiegler is, a kinek munkája különben csak terjedelemrenézve kisebb botrány, mint Üeberhorsté. Lippskönyvének pedig hű hollandija, Heymans, adta megazt a címet, amit a többiek önmaguknak adtak.Azon öt elmélet szempontjából tekintve, amelyeketélőknek nevezhetünk, azt mondhatjuk, hogy Aristotelesnekitt is sok követője van, a legtöbb. Hobbeselméletét többen hozzák szóba, cáfolva, de helyeselveis. A contrast-elméletröl nem mondhatni határozottan,hogy itt született, mert angol földön is abbanaz időben kezdett formálódni, bizonyos azonban, hogyitt találjuk legjobb kifejtését Kraepelintől. Egészen anémet irodalom alkotása Kant elmélete és a játékelmélet.Stendhal (Henri Beyle) francia író szerint egynémet fejedelem pályadíjat tűzött ki a nevetésrőlszóló legjobb philosophiai értekezésre, 1823 körül.A német irodalomban ennek semmi nyomát se találtuk.Angol irodalom.Az angolok a franciáknál később, a németeknélelőbb kezdenek foglalkozni a nevetés problémájával.Az első fejtegetés, amelyről tudomásunk van, egyphilosophiai munkában jelenik meg, még pedig egyszerreegy új elmélet alakjában: