194suk Jahn első munkájában. Itt tehát egyedül csakkicsinységről van szó, nálunk nem egyedül csak arról,úgy hogy a bolha a mi szótárunkban is előfordul, de máraz egér nem. Azonban így is érdemesnek tartottukfelemlíteni ez adalékot, mert csak itt találtuk megazt a felfogást, hogy némely tárgyaknak már a megnevezésekomikus hatású. Szerzőnk nem foglalkoziktovább a dologgal; a fogalmi <strong>komikum</strong> eszméjérenem vezethetett volna rá a munkája, amelyet különbenis már csak e fejezet megírása után olvastam.Természetesen még kevésbé lehet Freud hatásárólbeszélni, aki egész könyvében csak a viccrőlszól, e fejezetben is ezen a címen van felemlítve.Fogalmi <strong>komikum</strong>ról nincs nála szó.Obscoen. Erotikus.Ha valaki azt kérdezné, min mulatnak férfitársaságbanlegjobban, a felelet nem lenne nehéz:Az obscoen vicceken, még pedig nemcsak a köznépnél,hanem a művelt osztályban is. Sőt legyünkőszinték, valljuk be képmutatás nélkül, hogy ha nagyobbférfi társaság van együtt, előbb vagy utóbb, de biztosanrátérnek erre, mert igazi nagy és általánoshatása csak ennek van. Aztán az irodalom, színház,egyéb mulatóhelyek, részben a képzőművészetek isbizonyítják, mily óriási fontossága van ennek emberiéletünkben. Ezért találkozunk vele nagy szellemeknélis, még újabb időben is, amikor az illendőség mártilalom alá vetette azt, ami Aristophanes, sőt mégBoccaccio vagy Rabelais korában is szabadságot élvezett.Goethe némely költeménye (Das Tagebuch, Freudendes jungen Werthers stb.) csak azóta nyomtathatóki akadály nélkül a nagy közönség számára,195amióta elismert classicitása kiterjesztivédő szárnyátutolsó sorára is; ellenben iskolai kiadásban tudvalevőlegHermann und Dorothea-ból ki kell hagyniegy sort.Ezt a fajt tehát hallgatással mellőzni nem lehetazon a címen, hogy tárgyalása a jó ízlésbe ütközik.A tudomány számára az is létezik, amit a társasillem fügefalevéllel takar el. Érezte ezt az angolSully is, midőn nemcsak azt jelentette ki, hogy hakomolyan akarjuk tárgyalni a nevetés fajait, ezt acsoportot nem mellőzhetjük, hanem példát is adott amegfelelő tárgyalásra. Ahhoz tehát az obscoennakteljes joga van, hogy <strong>komikum</strong>-elméletben komolyantárgyaltassék.Mi az obscoen? Már mondottuk, hogy a fogalmi<strong>komikum</strong> benne jut tetőpontra, most hozzá tehetjük,hogy más is van benne, mint fogalmi <strong>komikum</strong>.Hogyan lehet meghatározni? Ha egy szóval akarjukmagyarul kifejezni, megfelelő szó gyanánt az illetlenkínálkozik leginkább. Ide tartozik tehát, ami a szemérmetsérti, ami jó társaságban tilos, kivéve adurva káromkodást, mely nem szükségképen obscoen.Főfaja a sexualis vagy erotikus, ami t.i. a nemiéletre vonatkozik. Másik faja ami egyéb okból illetlen,leginkább olyan, amit el szoktunk rejteni. Elvünkhözragaszkodva itt se tárgyalunk teljesen példáknélkül.Hogy van az, mama, kérdi egy kisasszony a múzeumban, hogy csak a férfi szobrok vannak fügefalevéllelbetakarva? — Az onnan van, hogy a nőiszobrokon nem tudta a művész mire akasztani a fügefalevelet.(Párisban hallottam egy mulatóhely színpadáról.)
196Valami gyenge contrast van benne: nem ezérthiányzik a fügefalevél, de látszólag ez is elfogadhatóok. Ezt a gyenge <strong>komikum</strong>ot nem erősiti azerotikus tartalom, de a kellemes érzést fokozza az aképzet, amelyet felkelt bennünk.Igen, felmegyek Budapestre a testvér-nénémhez,megtanulni a mesterségét. — Nagyon okosan van, lelkem.Es mi a testvére Budapesten? — Szoptatós dajka.Itt contrast van: mesterséget tanulni helyes, azonbana szoptatós dajka mesterségét nem kell tanulni,anélkül is tudja. Hogy az erotikus elem hatását feltüntessük,tegyük a szoptatós dajka helyett ezt: zsákhordó.Ennek a mesterségét se kell tanulni, a contrasttehát ugyanaz; ha ez gyengébb <strong>komikum</strong> azelőbbinél, annak két oka van. Az egyik az, hogy aszoptatós dajka szóban fogalmi <strong>komikum</strong> van; magaa kimondott szó nevetségesebben hangzik, mint azsákhordó. A másik az erotikus elem; az a képzet,hogyan lesz a fiatal lányból szoptatós dajka, bennünkkellemes nemi ingert kelt, mint Karl Groos isvallja. Ez a kellemes érzés pedig képesebbé tesz anevetésre.Lássunk most példákat a nem erotikus illetlenre.Egy hajó hajótörést szenvedett Afrika partjainál és rakományaa parti lakók tulajdonába jutott. Néhány hétmúlva egy más hajó legénysége ott kikötött és meglepetvelátta, hogy a szerecsenek egy olyan edénytviselnek a fejükön, amelynek éppen nem ott vana helye.A contrast itt nyilvánvaló: az az edény nem arraa célra készült, de arra is használható. Képzeljünkazonban a helyében egy leveses fazekat, mennyivelgyöngébb lesz a contrast, noha ez éppen oly távol197áll attól a rendeltetéstől. Mi hiányzik hát benne?Az illetlenség, vagyis a fogalmi <strong>komikum</strong>.Hogy milyen komikai erő lehet egy illetlen képzetben,azt igen jól mutatja a következő példa:Egy színész kirándulásról jön vissza és ajándékulegy kést hoz a barátjának. — Különös ajándék —mondja ez. Hogy jutott éppen kés az eszedbe? —Hát csak úgy, hogy Késmárkon jártam. — No, hátakkor még szerencse, hogy nem Szarvason voltál.Ami ebben contrast, az bevégződik az utolsómondat előtt, holott a <strong>komikum</strong> éppen az utolsómondatban van. Hogy ennek melyik részében, azt iskönnyű észrevenni, ha Szarvas helyett effélét teszünk:Szeged, Kőszeg, Vasvár stb. Ezek első fele is különszó, tehát lehet szeget, vasat, követ hozni, de ezabsolute nem komikus.Most két példát világhírű nagy költőktől.A nadrágom hátul lyukas és tisztességgel legyenmondva, kilátszik a (Molière: A fösvény).Zoltán fiam csókolja keresztanyját, kedves keresztapjánakpedig nagyokat prüsszent a (PetőfiAranyhoz január 7. 1849. Petőfi Zoltán ekkor csaknéhány hetes volt. Keresztapja Arany János, keresztanyjaa felesége.)Itt egyik példában sincs semmi illetlen szó, de ami el van hallgatva és amire lehetetlen nem gondolni,az a legnagyobb illetlenség.Ami itt értelmi alakban fordul elő, azt érzéki,látható <strong>komikum</strong>ban találjuk meg egy régi magyarkölteményben. Gyöngyösi István a Murányi Venus-ban(1664) mint nagyon komikus dolgot adja elő annakaz asszonynak esetét, aki éjjeli álmából felriasztvameztelenül „futos az házban, egyből más szegletre".
- Page 3 and 4:
A K O M I K U M E L M É L E T EÍR
- Page 5 and 6:
BEVEZETÉS.a) A komikum nevéről.E
- Page 7 and 8:
4társaságban. Felnőtt ember is,
- Page 9 and 10:
8akkor találja meg teljesen, ha ba
- Page 11 and 12:
12következő tárgyalás. Ebben a
- Page 13 and 14:
16(ó- és középkori), 5 arab, 2
- Page 15 and 16:
20nek elég részletesen tárgyalni
- Page 17 and 18:
24gyunkra vonatkozólag, jóllehet
- Page 19 and 20:
28petés theoriája se, mert a megl
- Page 21 and 22:
32nemcsak tudják „logikai hibáj
- Page 23 and 24:
36Legsikerültebbnek a Kant elméle
- Page 25 and 26:
40aesthetikák bőven tárgyalják,
- Page 27:
44borzalom és részvét, hogy igaz
- Page 30 and 31:
50ség törvényeit sérti. Mindedd
- Page 32 and 33:
54Olyan tényeket vizsgáljunk, ami
- Page 34 and 35:
58A cél mindig ugyanaz: megtaláln
- Page 36 and 37:
62komikumot. Most, hogy Cherbuliezt
- Page 38 and 39:
66E rövid értekezésben azt áll
- Page 40 and 41:
70Példái közül, melyeknek szem
- Page 42 and 43:
74gyalása azonban nem kevesebb, mi
- Page 44 and 45:
78Joli. Aug. Eberhard: Theorie der
- Page 46 and 47:
82(Affekt), amely a feszült várak
- Page 48 and 49:
86Ezzel körülbelül ki is meríte
- Page 50 and 51:
90esztelenségben. Ha Sancho Pansa
- Page 52 and 53: 94a cél és eszközök közt. Osto
- Page 54 and 55: 98Idézhetnék még sok egyebet, pl
- Page 56 and 57: 102két tárgy között a belső vi
- Page 58 and 59: 106magába". Íme ennyire el lehet
- Page 60 and 61: 110A komikumnak három főosztálya
- Page 62 and 63: 114vagy lehetetlen, hogy onnan hirt
- Page 64 and 65: 118Schopenhauer, Mélinand, Hercken
- Page 66 and 67: 122viszont nem ez az, amit vártam,
- Page 68 and 69: 126egy beteg emberrel van dolgunk.
- Page 70 and 71: 130létnek, amelyről szerzője azt
- Page 72 and 73: 134behunyjuk szemünket annak jelé
- Page 74 and 75: 138Hobbes: An human nature. London,
- Page 76 and 77: 142téktelen vagy kicsiny. Könnyű
- Page 78 and 79: 146komoly érzelmet. De bizonyos fo
- Page 80 and 81: 150annak oka leginkább a mi munká
- Page 82 and 83: 154munkával így fordítjuk le mag
- Page 84 and 85: 158dona rúttá tenné, de ebből k
- Page 86 and 87: 162és széppel kapcsolatba hozás
- Page 88 and 89: 166Ezzel a tétel be van bizonyítv
- Page 90 and 91: 170kum keletkezését illetőleg (c
- Page 92 and 93: 174lemát. Lehet itt arra is hivatk
- Page 94 and 95: 178jóval gazdagabb forrás, mint a
- Page 96 and 97: 182kötve, látás által bárki, b
- Page 98 and 99: 186(Képtelenség. Grotesk.) Sőt e
- Page 100 and 101: 190Tarascon délfrancia város mai
- Page 104 and 105: 198Ha e példák talán nem elegend
- Page 106 and 107: 202hanem minden testet egyformán r
- Page 108 and 109: 206E példákban a komikumnak olyan
- Page 110 and 111: 210a falról apám kardját és úg
- Page 112 and 113: 214Legismertebb és leggyakoribb fo
- Page 114 and 115: 218C) Contrast.A contrast-elmélet.
- Page 116 and 117: 222erős helyes oldal áll szemben.
- Page 118 and 119: 226nagy ház között; egy óriás
- Page 120 and 121: 230De ha ez így van, nem az követ
- Page 122 and 123: 234dezzük. Ennyiben képtelenség
- Page 124 and 125: 238írónak itt is jogában áll al
- Page 126 and 127: 242mint jellemvonás.) A következ
- Page 128 and 129: 246A te emlékező tehetségedre ne
- Page 130 and 131: 250levele Aranyhoz, ápril 18. 1848
- Page 132 and 133: 254fejezés. Voltaképen csak szoka
- Page 134 and 135: 258Az elméletírók közt vannak n
- Page 136 and 137: 262Büszke hatalommal ne dersenek
- Page 138 and 139: 266nélkül olvasni. Ámde színhá
- Page 140 and 141: 270idegen nyelv nem tudása), hogy
- Page 142 and 143: 274Legrand filscharcutier. Tue des
- Page 144 and 145: 278A caricatura.Voltaképen az utá
- Page 146 and 147: 282A) Régi nyelv.Nyelvkomikum.Egy
- Page 148 and 149: 286szokatlan, de azért megérthet
- Page 150 and 151: 290Ezekben az idegen szó el van to
- Page 152 and 153:
294hogy a latin szöveg a magyarnak
- Page 154 and 155:
298299e) Végre idegennek látszhat
- Page 156 and 157:
302Az irónia főkép a gúnykomiku
- Page 158 and 159:
306Ez a példa valamennyire külön
- Page 160 and 161:
310szükségképen mindig csak egy
- Page 162 and 163:
314komikum tárgyalásában. Hogy a
- Page 164 and 165:
318Tschardasch tanzt man nur in Ung
- Page 166 and 167:
322magyarázni. Megegyezés egy ala
- Page 168 and 169:
326schafft. Ez lehet igen szellemes
- Page 170 and 171:
330Ezért találunk efféle fogalmi
- Page 172 and 173:
334néhány száz lapra írt ilyene
- Page 174 and 175:
338köti, ha más nem, az orthograp
- Page 176 and 177:
342vezhető és kétségbe nem vonh
- Page 178 and 179:
346tésnél a száj ugyanazt a kife
- Page 180 and 181:
350Itt is contrast van: a zsebkend
- Page 182 and 183:
354lenek. Oka ennek a következő:
- Page 184 and 185:
358pl. a radicalis gondolkozású c
- Page 186 and 187:
362Nagyság és komikum.Shaftesbury
- Page 188 and 189:
366Mi kedvez a komikumnak?Legelső
- Page 190 and 191:
3706. Ami actualis. Az előbbi feje
- Page 192 and 193:
374egyezésről szólhatunk, hanem
- Page 194 and 195:
378tehát ezek kutatása? A felelet
- Page 196 and 197:
382táncoló, dülöngő, részeg p
- Page 198 and 199:
386nak megvan a maga oka, hogy hize
- Page 200 and 201:
390tettekből állanak. Egy vígjá
- Page 202 and 203:
394ahol a játszó eredetileg állt
- Page 204 and 205:
398le nem nyűgöz, azonkívül ped
- Page 206 and 207:
402Vannak kiváló írók, akik, mo
- Page 208 and 209:
406szándékos és szándéktalan k
- Page 210 and 211:
410c) E könyv keletkezése és mó
- Page 212 and 213:
BIBLIOGRAPHIA.LapAmerican Journal o
- Page 214 and 215:
418LapLettre sur la comédie de l'i
- Page 216 and 217:
422Bouterwek 163, 155.Briard 383.Br
- Page 218 and 219:
426Sizeranne, R. de la 381.Snell 86
- Page 220 and 221:
430OldalSzigligeti Ede 159Greguss