A bezdáni ember szabadkai versei

74TUDÓSÍTÁS A REMÉNYSÉG FOKÁRÓL(Egy doktori disszertáció alapanyaga is lehetne)A ludasi Matyi már megintfelemelte a kései sóska árát,és a Bikában a nagy marha mészároskiárusítja a fennmaradt eszéta Mlakának.Szerecsen Mária képeimeg egyáltalán nem kelendők,csupán a bendőkkorognak üres fejeknek,dugványozni készülnek újfent a magyarkáks vigadnak, jár a lábuk, akára motolla, tivornyáznak európaihírnévre kapva, tombolnak afejeslábúak is, az ülepagyúak,kiültek választás után némi életet élni.Közben keményen dugványoznak a magyarkák,nem értik a lábasfejűeket sehogy, nemérhetik fel ésszel gondolat-lerakódásaikat,az ülep alatti visszhangismétléseket.Önmagukat sem értik Klastromvár tövében,ahol szökőkutak zúgnak szerényen, zúgnak,bennük zúgnak a herék, jól bezúgnak!A kultúrzümm halálra táncoltatvamásnaposkodik a Kossuth utcában,Lajosék aligha győzik a sok csin-állomot,miközben egyet a kettőből csupánujjaikon tudhatják megszámolni minőségileg.Sose halunk ..., sose mosodapénz,sose térünk észhez, csak álljon a bál,csak nyavalyás körnép-körtánca kenyérgyár fokán. Csak vigadva, hogy:ereszd el a hajamat,populista magamat,köldöknéző napamat,rókabőrös nagybőgőbeA harangok máshol lakoznakés a szellem utánuk ballagott!