Bethlen Miklós, mint eaneellarius - MEK

valami rossznak ne lehessen), mert mi adunk számot róla. Rabutin
generálisnak is parancsolatja jött, hogy a fejedelem személye iránt
velünk ketten egyetértsen mindenekben; ki is mindjárt megmondá:
tanácscsal én titeket ebben a dologban nem segltlek, az ti nálatok
vagyon, a személyeket és az egész ^dolgot ti tudjátok, ti ismeritek,
én ha eröhad kell, adok; ha Ebesfalvára sub nomine praesidii vei
sub colore honoris et gvardiae custodiát akartok tétetni melléje,
én mindjárást adok valamennyit kívántok; ti tudjátok, micsoda
parancsolatotok vagyon. Én az Őfelsége szolgálatjában ebben a
dologban csak tőletek várok és valamit kívántok, abban semmit
el nem mulasztok és ezzel mindenkor a császárnak is számot adok.
Elhiszem, ti is, a mi jobb, azt cselekszitek ebben az országban.
Sapienti satis. Ezekben kettőnkön kivül a tanács, sem más senk
avagy csak az én jelentésemből semmit sem tudott, hanem ha
gubernátor jelentett volna ipának, sógorának etc."
„Mondám én ezek után külön a gubernátornak: Ez a császár
levele kegyelmednek és énnékem intitúláltatott (cimeztetelt), de m
ez, mind a generális e mellett való beszéde kegyelmednek szól
csak, mert azt már az egész Bécs tudja s Erdély is, hogy a fejedelem
nem hogy az én tanácsomon járna, de mind kegyelmetek
hárman, Gergely, Elek úrral, mind ö szegény, engemet ellen
nek, rontójának tart, noha ok és a dolog valósága ellen; azért
kegyelmed lássa, mit csinál, mert minthogy kegyelmetek és a dolog
engem ebből kimosdatott, én ő felségének megírom, hogy erről
nékem, hanem másoknak, a kik abban ő felségének tetszene
szolgálhatnak, parancsoljon. Meg is írtam, ott van a párja a
fasciculusban, hogy én per circumstantias abbéli szolgálatjára ő
felségének elégtelen vagyok; olyan nagy pásztorságot magamra
nem vállalhatok; másként én semmi vétkit nem tudom, nisi sor
nascendi et principális tituli suavitas, vei innata vei per adulat
nem mundi ordinariam conservata, ipsum alias — credo — inn
tem premant."
„Ezalatt Rabutin a had derekával a török ellen kiméne,
Philippus Ernestus Lichtenstein fejedelmet hagyván a többivel