Bethlen Miklós, mint eaneellarius - MEK

„Már az erdélyi kuruczság főcommendója Thoroczkai István
vala, mellette levén Pekri Lőrincz, Teleki Mihály, Vai László
szás Pál, Gyárfás István és több kurucz kapitányok, kikkel együt
Szeben alá mene. Rabutin is kijőve e városból; noha tíz annyi is
vala a kuruczság mint a német, mégis rájok mene, és a német
puskázását nem állhatván, futni kezdének, s egy sáros árokban
számtalanon ott veszének, sokat közölük el is fogának s bevivék
Szebenben. Gyárfás István is sebben esék, s elevenen elfogák;
nap Szebenben meghala, s mivel azelőtt gróff Apor István
volt, ö temetteté el a testét." 1 )
Különösen sokat szenvedett e csetepatékban Udvarhelyszék,
melynek népe a többi székelyekkel együtt a kurucok mellé állott,
mire a császáriak feldúlták Udvarhelyt és környékét, ott példátlan
égetést és pusztítást müveitek, majd innen megfordulva, felégették
és prédálták Nagyenyedet s onnan Toroczkót s az egész Aranyosszéket.
Tordát Bethlen Miklós, Dést Apor István oltalmazta meg
nagy bajjal. „Aranyosszéktől fogva kereken Beszterczéig égeté, öleté
s vágatá az országot Rabutin — írja Bethlen Miklós —, de kuruczot
keveset, mert az akkor vagy elfutott idején, vagy a székelyeket
kóborolta; amott falú, város, asztag égett, imitt a székely
rebellált, a székelyt, mint a berbécset úgy ölték; egy szegény ember
a többi között, egy kis fiát általveti a gyalogkerten és amint
maga utána akar menni a kerten, úgy lövi a német hason, beesék
a kertbe; a szegény kis gyermek mondja: apa, kelj fel", menjünk;
azon a gyermeket is úgy lövi a német, az apja mellé esék halva.
Ezt énnékem sírva beszélé meg mindjárt az az híres kapitány
Hatházi Gergely, ki szemivel látta." 2 )
Bethlen Miklós naplója, Cserey Históriája s az összes egykorú
források hemzsegnek azoknak a szörnyűségeknek leírásától,
melyeket e szomorú években kuruc és labanc egymással versenyezve
elkövettek. Iszonyú pusztulás, romlás szakadt Erdélyre és
szegény fiaira a belháború következtében s a gubernium, bezárva
') Cserey Mihály: Históriája. 1704.
2 ) Bethlen Miklós: Önéletírása. II. kötet 346. lap.