Bethlen Miklós, mint eaneellarius - MEK
Bethlen Miklós, mint eaneellarius - MEK
Bethlen Miklós, mint eaneellarius - MEK
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
„Ihol látjátok, az erdélyi fejedelem kétszáz erszény pénzt küldött<br />
hatalmas császárnak; ígérjetek ezért bár csak hetven erszény<br />
pénznél többet, esküszöm a nagy Allahra, tietek lesz a fejedelemség,<br />
és mindjárt megparancsolom a végbeli basáknak, hogy fegyverrel<br />
bevigyen benneteket, s Apafit vagy elfogja s ideküldje, vagy<br />
kikergesse az országból." Csáki Lászlónak teczék vala a dolog,<br />
és ha rajta állott volna, vagy a fejedelemséggel őtet kínálják meg,<br />
nem gondolt volna az ország költségével, mindjárt megígéri vala.<br />
És mind ö, mind a többi, kezeket felemelvén úgy kénszerítik vala<br />
Béldi Pált (átallátván már hogy a Porta másnak közölük nem<br />
cedálná a fejedelemséget, hanem Béldi Pálnak), hogy szánja mind<br />
magát, rab feleségét, fiait, mind őket, mind hazáját, nrfnd a több<br />
urakot, fő embereket, kik vele egyetértvén, Erdélyben maradtanak<br />
s periculumban forganak; ígérje meg a hetven erszény pénzt. Sőt<br />
maga is a főlovászmester, tudván már, hogy pénz nélkül meg nem<br />
Jorr a dolog, alattomban izent Béldi Pálnak, ígérje meg mindjárást,<br />
s ha nincs pénze, ő mindjárt ad kölcsön, azután ha Isten boldogítja,<br />
fizesse meg. Senki Béldi Pált nem okozhatná jó lélekkel, ha<br />
annyi szenvedései s méltatlan vexátioi után, melyeket Erdélyben<br />
szenvedett Teleki Mihály miatt a fejedelemtől, és már hazájából<br />
kibujdosván, feleségétől gyermekeitől elszakasztatván, minden jovaitól,<br />
jószágától megfosztatván, idegen pogány országra exulálván,<br />
életeért s szabadulásaért, mikor tudta, hogy ha ő több pénzt nem ígér<br />
annál, a mit a követek vittenek Erdélyből, rabságra vetik, a fejedelemségen<br />
kapdosott volna. De olyan megnyomorodott s megszorult<br />
állapotában is, a<strong>mint</strong> azelőtt mindenkor, úgy most is a maga<br />
jovánál feljebb becsülvén hazája közönséges jovát, semmiképen<br />
a vezér kívánságának nem annuála, hanem azt feleié: „Én sok<br />
méltatlan szenvedések után, a melyek hazám szabadcságának oltalmazása<br />
miatt estenek rajtam, noha keresztény királyokhoz s fejedelmekhez<br />
elmehettem volna, a kik talám az én igaz igyemet<br />
kezekre vették volna, hogy hatalmas császárhoz hűségemet contestáljam,<br />
kinek hittel vagyok obiigatus, nem másuvá, ide jöttem, s<br />
hatalmas császár köntöséhez folyamodtam, bízván igazságomban.