Bethlen Miklós, mint eaneellarius - MEK

vármegyéken, mind a szászságon; és hogy egyik fél is ne panaszkodhassék,
minden vármegyékre, székekre külön-külön komissáriusokot,
bizonyos instructioval, erős hiltel megeskülvén őket, hogy
egyik félnek sem kedveznek, mindenüvé egy magyart, egy szászt
és egy német officialist expediálának; de véghez nem viheték,
mert azalatt a kuruczság bejöve Erdélyben s azolta csak abban
van a dolog. A tisztek most csak falunként, a mint elintézhetik,
úgy vetik fel az adót, s elég sok istentelen munkát is látunk, s a
szegénység között rettenetes improportiót az adózásban." 1 )
Még Bethlen Miklósnak 1702. évi bécsi útja előtt a magyar
és a székely nemzet 1702. május 24-én ünnepélyes nyilatkozatban:
„Declaratio Hungaricae et Siculicae nationum ad almam nationem
Saxonicam" fordult a szász nemzethez. Ez az okmány, melyei a
gubernium részéről Bethlen Miklós, a magyar vármegyék részéről
Bánfi Farkas és Teleki Mihály s a székelyek részéről Thoroczkai
István és Henter Benedek írlak alá, a Bethlen Miklós világos és
tudós okfejtésében foglalkozik a szászok politikai, közigazgatási és
pénzügyi kívánságaival; a túlzottakat visszautasítja, a többiekben
engedékenységet mutat, nem egy helyen hangsúlyozza a közös
nagy erdélyi érdekek felkarolását és ápolását s bölcs, mérsékelt
és öntudatos állásfoglalásánál fogva mindenképpen alkalmas lett
volna arra, hogy a felmerült ellentéteket véglegesen megoldja, ha
a szászokat Bécs hátmögött nem biztatja azzal, hogy az udvar
még oly túlzott kívánságaikat is támogatni fogja.
Eléggé elhibázott politika volt végeredményében Bécs részéről,
— ha pillanatnyilag előnyökkel is kecsegtetett — hogy így
megbontani igyekezett az erdélyi három nemzet szolidaritását, mert
ha szüksége volt később a hatalomnak Erdély erejére és támogatására,
azt soha sem kaphatta meg többé osztatlanul és egyenlő
áldozatkészséggel az összes erdélyi nemzetek részéről. Vakság volt
a szászok részéről is, hogy erre az első ékverésre magukat felhasználtatni
engedték. Ha rendületlenül kitartanak — némi önmegtagadás
árán is — a régi erdélyi intézményiek és berendezkedés
') Cserey Mihály: Históriája.