Bethlen Miklós, mint eaneellarius - MEK

„De a gubernátor sem uralkodhaték egyedül sokáig a mint
elkezdette vala; mert a tanács urak megirigyelvén állapotját, s hogy
őket nem becsülné, s az ő akaratjuk nélkül valamit akarna, megcselekednék,
Bethlen Miklós Bécsbe felmenvén, az udvarnak inlimálni
kezdé: már a fejedelemség cessálván, nem szükség a gubernátorság
is, nem illendő, hogy az expeditiók s comissiok Bánffi
György neve s pecsétje alatt expediáltassanak. Az udvar azért a
császár képére meczett pecsétet küldvén le, megparancsplá: hogy
minden expeditiók a császár neve alatt folyjanak, és hogy Gubernium
erigáltassék, kiknek egyenlő authoritások, voxok legyenek, s
a mit azoknak nagyobb része elvégez, a vétessék expeditioban.
Azolta úgy is lőn; a gubernátori név rajta marada ugyan a gubernátoron
Bánffi Györgyön, de minden authoritás nélkül, csak olyan
lőn ő is, mint a többi közül egyik, s megszünék a sok haszonhajtás."
1 )
Sülyedő korszak erkölcsi erejét veszített társadalmának kicsinyes
felfogása nyilatkozik meg ezekben a gyanúsításokban.
Vakság volt meg nem látni, hogy a hatalom megdönteni
vagy legalább is meggyöngíteni igyekszik következetesen minden
intézményt, mely a régi önálló állami berendezkedésnek bár tradícióit
és külsőségeit megőrizte.
A hatalomnak ezt az útját könnyűvé és simává tette, valósággal
kikövezte az erdélyi vezető politikusoknak az az önmaguk
ról való megfeledkezése, hogy egymás ellen eszközül használtattá
fel magukat és talán nem is mindig alaptalanul, egymást gyanúsították
az elnyomó intézkedések sugallmazásával.
A fiatal Apafi Mihály tehát eleget tett Bécs kívánságának és
1696 őszén felment Bécsbe, de az udvar azért tovább is vonakodott
attól, hogy ügyében állást foglaljon és őt a fejedelemségben
formálisan is megerősítse. Az ekként előállott bizonytalan helyzet
indíthatta azután bizonyára a rendeket arra, hogy a következő évben,
1697-ben az ország költségén Bécsbe küldötték Bánfi György
gubernátort, Bethlen Miklós kancellárt és Apor István kincstár-
>) Cserey Mihály Históriája. 1696.