Székely Oklevéltár 4. - MEK

teket kivették a paraszti állapotból és a puskás gyalogok vagy éppen a lófõk rendjébesorolták. Mind gyakoribb lett a címeres levelek adományozása s ezek alkották az úgynevezettarmalisták csoportját. Báthory Zsigmond, 33 Rákóczi Zsigmond, 34 és BáthoryGábor 35 gyakran folyamodtak a hasonló kiváltságlevelek adományozásához.Az egyéni vagy közösségi kiváltságleveleket rendszerint azok kapták, akik a csatákbankitûntek vagy külön szolgálatokat tettek a fejedelemnek.A kiváltságlevelek adományozását egészítette ki a jobbágyosodás/jobbágyosításszigorú tilalma akár országgyûlési határozatok, akár fejedelmi parancsok útján, vagy ajobbágysorba jutott székelyek lefoglalása a kincstár számára, majd visszaállításuk ahadköteles székelyek közé.Bethlen Gábor idejéig a fejedelmi székely politika, pontosabban a székely katonaelemvédelme a jobbágysorba jutással szemben ezen három összetevõjében alapjábanvéve ki is merült.Báthory Zsigmond után egészen Bocskaiig nem lehet átgondolt és következetesfejedelmi székely politikáról beszélni. A belsõ küzdelmek csupán azt engedték meg,hogy egyik vagy másik fél ígérgetésekkel a maga oldalára vonja a székelyeket.Bocskai István viszont erdélyi uralkodása kezdetétõl különös figyelmet fordított aszékelyek megnyerésére és bizalmuk megõrzésére. Bár a véres farsang idején – 1596elején – kezdeményezõje volt a szigorú megtorlásnak, mégis Petki János segítségével,akit a székelyek generálisának nevezett ki, hamar sikerült a székelyeket a maga oldaláraállítania. A kezdetektõl megígérte, hogy a Báthory Zsigmond-féle székely szabadságleveletmegerõsíti, s ezt meg is tette. A Petki János székely generálissal, RákócziZsigmond kormányzóval és a székely székekkel folytatott levelezése 36 bizonyítja,hogy mennyire vigyázott a visszaadott szabadságra, a katonáskodó székelyk oltalmára,mily határozottan lépett fel a széki tisztségviselõk és fõnépek visszaéléseivel szemben.Bocskai és a székelyek viszonya nem volt ugyan mentes a feszültségektõl, aHáromszéken és Udvarhelyszéken 1606 tavaszán és nyarán megnyilvánuló elégedetlenségtõl,de szerintem túlzás lenne Bocskai-ellenes lázadásról beszélni.Bocskai székely politikája tehát a megerõsített szabadságok védelmére és az erõszakosjobbágyosítás meggátlására összpontosult. De megkülönböztetett figyelmetfordított a székely hadak kellõ felszerelésére és felkészülésére is. Szigorúan kérte eztszámon a széki kapitányoktól, hadnagyoktól és magától Petki János székely generálistól.Ennek egyik eszköze volt a hadiszemlék gyakori tartása és a hadjáratra indulószékelyek összeírása. A székelyek katonai összeírását célzó intézkedéseirõl már írtunka fennebbiekben, de Bocskai felfigyelt arra, hogy sokan a székelyek közül magukszegõdnek jobbágyságra. Az önkéntes jobbágyosodást is meg kell tehát gátolnia. Ennekkivitelezésére jónak látja az általános (és nem csupán a székely katonai) összeírás33 Báthory Zsigmond kiváltságleveleit Fülep Katalin elemezte. (A feketehalmi oklevél 280–282.) Ám JakabElek és Szádeczky Lajos (Udvarhely vármegye. 301–306.), Vass Miklós (A királyi könyvek székely oklevelei. =Erdélyi Múzeum 1900) vagy Endes Miklós (Csík-, Gyergyó- és Kászon-székek ... földjének és népének története1918-ig. Bp. 1938.) is felfigyelt a kérdésre. Jakó Zsigmond figyelmeztetett viszont elõszõr arra, hogy akiváltság- és címeres levelek adományozása szerves részét alkotta a fejedelmi székely politikának BáthoryIstván óta. (Székely felkelés, 29, 31, 33.)34 Trócsányi Zsolt ugyancsak a királyi könyvek alapján kimutatta, hogy Rákóczi Zsigmond „1607 márciusközepe és szeptember vége közt nem kevesebb mint 215 székely személynek adományozott lófõséget”.(Trócsányi: Rákóczi, 94.)35 Jakab – Szádeczky: Udvarhely vármegye. 323–325.36 Bocskai István székely politikájáról lásd csaknem két évtizeddel ezelõtt írt tanulmányunkat (Székelyfelkelés, 126–131.) Ám azóta fõleg Trócsányi Zsolt eddig ismeretlen és feldolgozatlan sok Bocskai-levelet tártfel (Trócsányi: Rákóczi. 74–84.), árnyaltabb színben mutatván be a fejedelem székely politikáját.19