Székely Oklevéltár 4. - MEK

MutatókA jelen kötethez készült mutatók eltérnek a Székely Oklevéltár új sorozata eddigi három kötetétkísérő mutatóktól. Bár most is külön névmutatót és külön tárgymutatót állítottunk össze, a korábbikötetektől eltérően a IV. kötet névmutatója csak a helységnevekre szorítkozik, s mellőzi a személyneveket.Ez a sajátosság a kötetben közölt források jellegéből fakad, abból ugyanis, hogy népességiösszeírásokat foglal magában, minél fogva a személynevekre való utalás – más elrendezésben –megismételné az összeírásokban többnyire településenként felsorolt neveket.Nem állítjuk ugyan, hogy a magyar család- és keresztnévadás kutatása szempontjából a személynévmutatóteljesen érdektelen lenne. Az is biztos, hogy aki ma székelyföldi XVI. század végi ésXVII. század eleji ősei iránt érdeklődik, könnyebben tudna tájékozódni és ősei nevét megtalálni aszemélynévmutatóban. A családnevek földrajzi szóródásának térképre vetítése is érdekes lehet, demindez már túllépi a szoros értelemben vett forrásközlés határait.A mutatóban szereplő helységnevek három csoportját különböztetjük meg. Először említendők aszékelyföldi települések, ahol székenként összeírták – legtöbbször a társadalmi kategóriák sorrendjében– a családfők nevét. Az erre utaló oldalszámokat kurzívval szedtük. Kivétel Aranyosszék, a kötetbeliösszeírások ugyanis nem terjedtek ki erre a székre, vagy legalábbis eddig ilyenek nem kerültekelő.Helyet kaptak a mutatóban azon helységek (országok, tájegységek, vidékek), ahonnan a Székelyföldrefrissen bevándorolt személyek származtak, vagy (ritkábban) ahova székelyek távoztak. Végülfelvettük azon települések, vidékek, tájegységek és országok nevét is, amelyekre a családnevek utalnakvagy az összeírás jelzi a származás helyét (például: Hunyadi, Egri, Kolozsvári, Szebeni, Szegedi,fogarasföldi, havaselvi fi stb.).Bár nem tartoznak a helységnevek közé, mégis felsoroljuk az olyan családneveket (Cigány, Cseh,Oláh, Szász, Tót stb.), amelyek a népi származásra, hovatartozásra utalnak, ide számítva azokat azeseteket is, amikor az összeírások jelzik, hogy az összeírt személy melyik népcsoporthoz tartozik. Ezazonban távolról sem jelenti azt, hogy az így nyert kép teljes volna, ami a Székelyföldre bevándoroltmás népi eredetűeket illeti. Nem szerepelnek a névmutatóban az olyan családnevek, mint a Goczman,Gotthard, Henter stb., amelyek a szász származásra, vagy a Barzan (Bârsan), Bogdan, Bukur (Bucur),Dobra, Gaina, Komsa (Comša), Sztancsul (Stanciu), Opra (Oprea), Popa, Prodan, Raduly, Sztojka(Stoica) stb., amelyek viszont a román eredetre utalnak.A helységnévmutatóban nem találtak helyet az olyan családnevek sem, mint Faluvégi, Faluközi,Alszegi, Felszegi, Hegyi stb., amelyek nem utalnak egy bizonyos településre, vidékre, tájegységrevagy országra.Gondot okoztak az olyan családnevek, amelyek akár Erdélyben, akár annak határain kívüli többazonos nevű településre vonatkoztathatók. Ez esetben azt a településnevet részesítettük előnyben,amely a letelepülés helységéhez a legközelebb állott. Példának okáért a Rákosi családnév esetében,mivel Erdélyben és egész Magyarországon több település viseli ezt a nevet, először figyelembe vettük,ha az illető székely székben volt az összeírások idején Rákos, s csak azután utaltunk az ugyanazonnevet viselő közelebbi vagy távolabbi Rákosra. Eljárásunk nem mentes az önkényességtől, deúgy véljük, hogy nagyobb volt az esélye a közelebbi településről való bevándorlásnak, mint a távolabbiról.Mégsem zárjuk ki, hogy a tüzetesebb kutatás egyes esetekben ellentmond e feltételezésünknek.Mutatónk a helység- és földrajzi név történetileg kialakult – dőltbetűvel szedett – formájával kezdődik.Ezt követik kerek zárójelben az eredetiben előforduló alakváltozatok betűhű átírásban, majd akorabeli szék, illetve vármegye neve; a romániai helységnevek után a mai megyebeosztás, valamint ahelységek hivatalos elnevezése. Mindezt a szász lakosságú településeknél kiegészítettük a németnévvel. A mai Románián kívüli településeknél a középkori vármegye neve után jeleztük az országnevét és a mai hivatalos elnevezést. A helységneveket a mai írásmód szerint betűrendeztük. Így példáula Zabad, Zebeni, Zeged, Zent…, Ziget, Zilag a Szabéd, Szeben, Szeged, Szent…, Sziget, Szilágy-náltalálható, de utalásként az eredeti névalak is fellelhető.814