Székely Oklevéltár 4. - MEK

190JegyzetekAz 1604. évi székely katonai összeírás magában foglalja az udvarhelyszéki, csiki, kézdi, orbai és sepsilovasok és gyalogok jegyzékét a rendek/százak s ezeken belül a települések sorrendjében. Az összeíráseredetijét az Állami Levéltár Kolozsvár-Napova-i Fiókja őrzi az Erdélyi Nemzeti Múzeum Kéziratai LustraSiculorum (ma Lustre de secui) címet viselő I. csomag, 1. kötetének s. és 3. számú füzete bélyegzővel számozott25–76. lapján. A jegyzék félívrét (hosszában behajtott ívrét) papírra, annak jobb vagy bal hasábjáraírva, székenként más-más kézzel. A Mike Sándor-féle gyűjteményből származó füzetet borító 1. (bélyegzővelszámozott 25.) lapján az Erdélyi Nemzeti Múzeum Könyvtárának pecsétje látható. A borítólapon a következőfeljegyzés áll:Cathalogus Dominorus Suculorum ex Sedibus Udvarhely et Csik, trium item Sepsi, Kézdi és Orbai inGenerali Lustratione Anni Millesimi Sexcentesimi Quarti et dieio decimi qiunti Mensis Marty, truc curentisconscriptus ex quo nonulla desunt folia temporum varietate perdita. Anno 1727 et 4 Aug. hunc in ordinemredegit Joannes Tolnai ex speciali mandato Excellentissimi ac Jllustrissimi Domini Domini ComitisSigismondi Kornis de Göncz Ruszka Sacrae Cesariae Regiaeque Maiestatis Intimi Specialis Consiliarii acPrincipatis Transilvaniae Gubernatoris Regni etc. Domini Domini nostri clementissimi.A hosszában behajtott, bélyegzővel számozott 26. lap jobb hasábján kezdődik maga az összeírás, sde abal hasábon ezt megelőzi Kelemen lajos – az Erdélyi Nemzeti Múzeum egykori levéltárosának – következőjegyzete: „Az 1727. VIII. 4. másolatból kiadva: Genealogiai Füzetek X. (1912) évf. 1–14, 45–51, 69–71 lapjain.”Míg az udvarhelyszékiek összeírását gyakorlott írástudó végezte, valószínűleg ugyanaz a személy, aki abasta-féle lustrát is összeálltotta, a csikiak jegyzékét az írás mesterségében eléggé járatlan, talán magyarulsem tudó valaki vetette papírra.Az 1604. évi összeírás kiindulási pontja lehetett a Bocskai István idején folytatott katonairegestrumoknak. Ezt jelzi a nevekhez fűzött sok későbbi, más kézzel írt megjegyzés. Az 1604. évi lustrátfelhaszálták arra, hogy a kézőbb tartott hadiszemlén ellenőrizzék a hadköteles székelyek jelenlétét és hadikészenlétét.Noha Bocskai István idejéből eddig még egyetlen székely katonai összeírást sem ismerünk, nem fér kétséghozzá, hogy parancsára többször is készült székely lustra. Petki Janoshoz 1605. december 18-án írt levelébenBocskai szemére hányta a székelyek generálisának, hogy a kérésére hozzája küldött székely gyalogosokés lovasok sem a megjelölt számban és napon, sem pedig a kellő felszereléssel nem jelentek meg.Kénytelen volt a megjelenteket is visszaküldeni, mert teljesen felkészületlenek voltak a harcra. Ha történetesenbe kellett volna őket vetni, „az egész székelységnek hírének, nevének gyalázattjára lött volna; kiváltképpenaz gyalogság csak azon elvetett szolgák és béresek voltanak és az szolgálatra teljességgel alkalmatlanok”(Erdélyi Országgyűlési Emlékek – [A továbbiakban: EOE.] – V. kötet. Bp. 1879. 400; Bocskai István:Levelek. Válogatta, a bevezető tanulmányt írta és a jegyzeteket összeállította benda Kálmán. – [A továbbiakban:Bocskai: Levelek] – Bp. – B. 1992. 182–183). Bocskai 1606 március 9-én az erdélyi rendekhez intézettországgyűlési előterjesztésében a kérdésre újra visszatért, amikor kétezer veres drabant és ugyancsak kétezerlovas kiküldését rendelte el a székelyek részéről. Figyelmeztette a rendeket s székelyeket: „veresbeöltöztetett gyalogokat kívánunk, jó puskásokat és … válogatott jó lavas kopjásokat, nem úgy mint az elmúltősszel, hogy csak az szeginyeket és ruhátlanokat kénszerítsék kijönni erőszakkal az kapitánok, hanem azértékesét és válogatottát hozzák ki, az kik az szolgálatot messze földre inkább elbírhassák” (EOE. V. 405.) Amaga mellé rendelt 4000 székely drabanton és lovason kívül megparancsolta, hogy még más 500 gyalogosés 200 lavos székely Petki János generális és fejedelmi tanácsos vezénylete alatt harcra készen álljon, „kikgubernátor uram (Rákoczi Zsigmond) parancsolatjára, valahova az szükség kívánja, vigyázásnak okáértvagy az végekben vagy közel az végekhez fenn legyenek” (EOE. V. 406). Bocskai intézkedett a Székelyföldetvagy az egész Erdélyt érhető támadás kivédéséről. „Azonkívül is penig – írja továbbá a fejedelem azemlített ország gyűlési előterjesztésében – az otthon maradó székelység, mind penig az nemesség fejenként,füstönként, oly készen és vigyázással legyen, hogy gubertátor uram parancsolatjára okvetlen a hol az szükségkívánja, szolgáltathassák őköt, és generálissuk Petki uram, otthon maradó vicekapitánok által oda menjenek,a hol az szolgálatnak helye kívánja” (Uo.). Külön intézkedett az egészében otthon maradóaranyosszéki székelyek hadi szolgálatáról. „Az aranyosszékiek is azonképpen az országnak othon történendőszüksége szolgálatjáért honn maradjon és gubernátor uram parancsolatjáta, vagy rész szerint mindenestőlkívántatik, ott szolgáljanak; nem csak nekünk, hanem magoknak szolgálnak evvel ő kegyelmek” (Uo.).Mindez persze megfelelő nyilvántartást követelt; ezt pedig a székelyeknél szokásos mustrálások, hadiszemlék alkalmával összeállított katonai összeírások vagy székely lustrák biztosították, illetve a meglevőösszeírások alapján eszközölt ellenőrzések.Az 1605 őszén megesett felkészületlenség elkerülése végett Bocskai figyelmeztette Petki Jánost 1605.december 18-án írt levelében, hogy „minden székekre hirdessen generalis mustrát, és regisztrom szerintmindeneknek neveket írassák föl, ráerőltetvén, hogy az lovassa szerszámos és kopjás, az gyalogja veres