Székely Oklevéltár 4. - MEK

A Székelyföld lakossága zömében visszaverte a hadkötelezettséggel párosuló szabadállapotot, amely magában foglalta a székelység háromnegyed részét, minek kapcsána rendi értelemben vett székely nemzet fogalma azonosult a hadi kötelezettségetteljesítõ három rend fogalmával.*Nyomon követhetõ mindez az összeírások szerkezetében is, amelyet persze amindenkori fejedelmi politika célja határozott meg. Az 1604. évi katonai összeírástkivéve, szerkezeti keretük a székenkénti és ezen belül a településenkénti számbavétel,akár részleges (egyes rétegek, például jobbágyok vagy fõnépek, lófõk és puskásgyalogok), akár általános összeírásról volt szó.A Basta-korabeli 1602. és 1603. évi összeírások szerkezete viszonylag egyszerû: atelepüléseken belül a nemes, lófõ, darabant, szabad székely és jobbágy családfõk nevétfoglalja magában, azzal a megszorítással, hogy a bizonyos helyi jellegzetességbõlfakadó sajátos jogállású vagy külön szolgálatot teljesítõ népességrõl is ad némi felvilágosítást.Példának okáért Marosszéken 42 darabant családfõ neve után megjegyzi,hogy Görgény váránál teljesítenek szolgálatot, külön jegyzékben foglalja Marosvásárhelyvárosa polgárait vagy néhány településnév után jelzi, hogy puszta, deserta, illetvetotaliter deserta. Ezen kívül itt jegyezzük meg, hogy az 1603. évi marosszéki összeírásbana keresztnevek latin változata szerepel és a rendi hovatartozást is a megfelelõlatin fogalommal (nobilis, primipilus, pedes pixidarius, libertinus, colonus) jelzi. Szerintemkülön figyelmet érdemel az a magyarázó megjegyzés, amelyben az íródeák az összeírásbanelõször elõforduló primipilus fogalmát értelmezi. A sóváradi Thomas Literatusneve után jegyzi meg, hogy „primipilus, vulgo lófõ, sive rectius fõlovagos”.A Csik-, Gyergyó- és Kászonszéki 1602. évi összeírásban, túl azon, hogy jelzik acsászári hûségeskürõl való távolmaradást, számba vette a dánfalvi bányászokat és acsiksomlyói barátok jobbágyait is. Sepse-, Kézdi- és Orbaiszék összeírásában megindokoljákBereck és Kézdivásárhely hiányát, azzal, hogy az ottani szabad székelyek„hadban nem szoktak menni”, vagy az íródeák megjegyzi, hogy a számba vett 1854szabad székely „közt jobbágy is itélem vagyon 200, kiknek az urok jelen nem volt,szabad székelyeknek íratták magok”.A Basta-féle összes összeírásban csaknem kizárólagosak a nevek utáni olyan megjegyzések,amelyek nem az illetõ személy társadalmi, jogi hovatartozására vonatkoznak.Már többször említettük az 1604. évi részleges összeírás katonai jellegét. Szerkezeteszempontjából ez abban nyilvánul meg, hogy bár megõrzi a számbavétel székenkéntimenetét, a rendezés már egészen más. Benne külön írták össze a nemeseket,külön a lófõket és megin külön a gyalogokat. A két utóbbi rend összeírását százankéntejtették meg és ezeken belül falvanként a családfõk nevét, rendszeresen azudvarhelyszéki lófõk és szabadosok felsorolásában, de mellõzve a falvak jelzését azudvarhelyszéki és csiki puskások, a csiki lófõk, a kézdi- és orbaiszéki gyalogok, valaminta sepsiszéki lófõk vagy gyalogok névjegyzékében, illetve a kézdiszékiek összeírásábaa falvakat is feltüntetve.A nevek utáni vagy elõtti más kéztõl írt sok késõbbi megjegyzés, melyek zömükbena mustráról való tömeges távolmaradást jelzik, arra utalnak, hogy az eredeti jegyzékösszeállítása után tartott hadiszemlén fûzték a nevek, esetleg egész településekután, hogy egyenként vagy a falu minden összeírt személye távolmaradt a szemlérõl.25