A szkítáktól a székelyekig és magyarokig - Levente Vezér honlapja

alkották ... (Altheim, F.: Geschichte der Hunnen, I. kötet)Pharb-i Lázár és Eliseus Vardapet örmény írók Abarországot 450 körülHyrkánia t®szomszédságába helyezik (lásd az 5. szakaszt). Ezek az abaroknyilvánvalóan azonosak Priszkosz rétor abarjaival. S®t még arra is vanadatunk, hogy Eliseus az V. században egy helyütt még ugyanazon a néven(abarniai) említi a Hyrkánia t®szomszédságában él® abarokat, mint Sztrabón(aparniai) sok száz évvel korábban (Lukácsy Kristóf: A magyarok ®selei, hajdankorinevei és lakhelyei eredeti örmény kútf®k nyomán, Kolozsvár, 1870.,63. old.), akik viszont a Párthus Birodalom államalkotó népe! Tehát Priszkoszrétor abarjai nemcsakhogy Pharb-i Lázár és Eliseus Vardapet abarjaivalazonosak, de a régi párthusokkal is! Ezek központi területe a Kr.e. III. századés Kr.u. 463 között végig a dél-káspi régió volt.Zakariás rétor valamikor 450 és 491 között a Káspi-kapukon belülre, abdélokés eftaliták társaságába (szabirokkal, onogurokkal stb. együtt) helyezabarokat (Zacharias Rhetor Scholasticus: Historia Ecclesiastica ZachariaeRhetor vulga adscripta XII. 7. E. W. Brooks, 1924. ill. Ahrens-Krüger,1899.) Ez nyilván nem jelentheti az összes abart, hiszen Mari Amu manicheustérít® útinaplójában 520 körül azt írta, hogy Khorászán t®szomszédságábanterül el Abar²áhr, azaz Abarország. (Mellesleg ez a terület pedig éppen afehér hunok akkori szállásterülete (Henning, W.: Mittelalterliche Iranica)).S®t Teolaktosz Szimokatta is valahova Baktria-Tocharisztán területérehelyezi az igazi abarokat, mid®n a türk invázió utáni területüket a türkökt®lezerötszáz mérföldnyire, India határvidékére lokalizálja (TheophylactusSimocatta: Corpus Scriptorum Historiae Byzantinae, VII.7. B.G. NiebuhriiC.F. Bonnae, 1834.). A Himalája megközelíthetetlensége miatt eza határterület egyes-egyedül az Indus vidéke lehet. Az Altáj fel®li nagynépmozgás el®l az Indus vidékére ezez az abarok valóban csakis valahonnanHyrkánia határvidékér®l kerülhettek. Egyébként Teolaktosz megemlít ezena területen egy Taugast nev fényes nagyvárost, s ez a Taugast a koraközépkorperzsa-arab misztikus hiedelemvilágában is el®fordul, tehát a kérdéseshely is mint amelynek névadása az arab-perzsa mitológiával azonos gyöker valahol az Eufrátesz és az Indus között kellett, hogy legyen. EgyébkéntTeolaktosz szerint a Taugast tájékán tanyázó barbárok alkotják a legharciasabbés legszámosabb népet. Három mondattal kés®bb viszont: A kagánúj hadjáratot indított és az összes ogórokat leigázta. Pedig ez a nép leghatalmasabbvolt mind lélekszámát, mind harckészültségi fokát tekintve.Ugyanazok a jelz®k, ugyanazok a szófordulatok! (Teolaktosz szerint az ogóroknakcsak egy kis része futott Európába, tehát a többség ázsiai hazájában10