oldala. Pharb-i Lázár szerint 450 körül ugyanitt terült el Abarország. Akök-türkök egyébként 550 körül érték el a Volgát, tehát a turkok Feketénekszokták nevezni megjelöl<strong>és</strong> már csak ezért sem igen vonatkozhat rá. Súlyosabbérv azonban, hogy Teolaktosz Szimokatta már idézett mve szerinta szkítákról, akik Baktria, Szogdia <strong>és</strong> a Fekete folyó tájékán élnek e Feketefolyó távol a Volgától valahol Szogdia közelében folyik, amelyetígy a türkök valóban már korábban ismerhettek. De Teolaktosz az el®szöremlített helyen is kiemeli, hogy ez a Til folyó napkeleten folyik. Márpediga keletrómai birodalomból nézve eg<strong>és</strong>z Kelet-Európa egyértelmen <strong>és</strong>zak, sez a terület a görög terminológiában már Hérodotosz óta valóban a legzordabb<strong>és</strong>zak. A görög fogalomtárban Napkelet mindig is Parthia-Perzsia <strong>és</strong>az ázsiai ún. Scythia maior (vö. a keleti hunok is mindig a fehér hunok!).Ez utóbbi az antik ismeretek szerint sosincs szárazföldi összeköttet<strong>és</strong>ben aVolga-vidékkel, csak a Kaukázuson át. Tehát e legutóbbi közl<strong>és</strong> is éppen azter®síti meg, hogy az ogórok-uarchunok a dél-káspi régió egy kiterjedt népcsoportjátjelentik a VI. század közepéig. [Teolaktosz Szimokatta: VII. 9,12.]Megjegyzend®, hogy Vartan XIII. századi örmény geográfus így emlékezikaz egykori ázsiai Szkítia viszonyaira: Szkítia, melyet más néven Turknakmondanak, Atil vizét®l Imaus (Himalája vagy a Hindukus) hegyéig terjed,tartományai <strong>és</strong> népei: tochárok, eftaliták <strong>és</strong> más barbár népek. [SaintMartin Memoires sur l'Armenie, 448. old.] Ez az Atil sem lehet a Volga,hiszen valamerre Tocharisztán vidékén kanyarog. Ez az Atil valószínleg TeolaktoszTil folyójával azonos. Megjegyezzük még, hogy olyan vélemény islábra kapott, mely szerint a szóbanforgó Til folyó valahol az Altáj vidékénfolyna. Ez viszont csakis azon tájékozatlan körökben bír életképes lenni, aholmég azon kútf®ket sem ismerik, amelyek a uarchunokat Perzsia határvidékérelokalizálják. Sok szót nem érdemes rá vesztegetni.)Namost mivel egyr<strong>és</strong>zt a várhunok az eftalita birodalom r<strong>és</strong>zét képezték,másr<strong>és</strong>zt Teolaktosz szerint az ogór nép r<strong>és</strong>zét alkották, ezért arra kell következtetnünk,hogy a fehér hunok azonosak az ogórokkal. Annál is inkább,mert Teolaktosz szerint az ogórok nagyszámú nép (akiknek a várhunok csakegy r<strong>és</strong>zét alkotják), Song-Yün kínai zarándok egy korábban idézett közl<strong>és</strong>eszerint pedig a városlakó fehér hunok a világ négy tájáig, eg<strong>és</strong>zen Khotániga leghatalmasabb <strong>és</strong> legszámosabb nép. Tehát e közl<strong>és</strong>ek ugyanazon képletr®lszólnak, az ogór-ugor megjelöl<strong>és</strong> eredend®en a fehér hunokra vonatkozik!Az ugor névr®l persze tudnunk kell, hogy a k<strong>és</strong>®bbi forrásokban kizárólagmagyarokat jelöl. Ez újabb súlyos érv a latban a magyarok fehér hun eredetemellett. Az avar-ugor közös megjelöl<strong>és</strong> nyomán ugyanakkor tovább is48
haladhatunk.Amint már egy korábbi paragrafusban kifejtettük, az említett ogórok azonosaka XII. századi Mihály pátriárka által említett wugur néppel, akik aközl<strong>és</strong> szerint éppen az ogórok földjér®l kiindulva, a Káspi-tavat délr®l megkerülvea kaukázusi kapukon át jutottak Európába. Ezekr®l a wugurokrólugor név alatt már a kijevi Nyesztor-krónika is beszámol. (Félreért<strong>és</strong> kizárva,mert mindkét közl<strong>és</strong> a szóbanforgó népet kazárok <strong>és</strong> bolgárok társaságábanemlíti a VI. <strong>és</strong> VII. század fordulóján.) Nézzük most konkrétan aNyesztor-féle krónika szövegét:Mikor pedig a szláv nép mint mondottuk a Duna mellett élt, a <strong>szkítáktól</strong> mégpedig a kazároktól jöttek azok, akiket bolgároknak neveznek, <strong>és</strong>letelepedtek a Duna mentén, <strong>és</strong> a szlávok elnyomói lettek. Majd ezután afehér ugorok jöttek <strong>és</strong> örökölték a szlávok földjét, miután elkergették a frankokat(vlakhokat?), akik azel®tt foglalták el a szlávok földjét. Ezek az ugorokugyanis Hérakleiosz császár korában jelentek meg, aki megtámadta Khoszrouperzsa császárt. És ebben az id®ben tntek fel az oborok is, akik harcoltakHérakleiosz császárral, <strong>és</strong> kishíján el is fogták. Ez a nép harcolt a szlávokkalis, s le is gy®zték a szlávok közé tartozó duléb-okat (szlovénokat?), asszonyaikatpedig meger® szakolták; <strong>és</strong> a szóbeszéd szerint mikor egy obor útrakelt,nem lovat, hanem három, négy vagy öt n®t fogott be a kocsija elé. Így igáztákle teljesen a duléb-okat. Az oborok magasak <strong>és</strong> g®gösek voltak, de az Istenharagjában elveszté ®ket, hírmondójuk sem maradt; <strong>és</strong> ma is megvan az oroszközmondás: elveszni, mint az oborok, azaz utód, örökös nélkül meghalni.Žutánuk érkeztek a beseny®k, majd k<strong>és</strong>®bb a fekete ugorok vonultak Kijevmellett Oleg idejében.Ebb®l már els® olvasatra is a következ®ket jegyezhetjük meg:1. A krónika az avarokat megkülönbözteti a VII. századi fehér magyaroktól.Tehát a krónikásnak valami oka volt a VII. századi honfoglalókata VI. századi avaroktól is megkülönböztetve magyarnak tartani. Ezbizony er®s érv amellett, hogy a VII. századi fehér ugorok valóságosmagyarok voltak! (Mellesleg a történ<strong>és</strong>zek tekintélyes r<strong>és</strong>ze csupán aNyesztor-krónika nyomán úgy gondolja, hogy az avarok a VII-VIII.századiak is! a magyar honfoglalásig teljesen felszívódtak. Eltekintveattól, hogy ez önmagában is abszurdum, fel kell hívnunk a gyelmet,hogy még a Nyesztor-krónika sem állítja a klasszikus értelemben vettavarok megsemmisül<strong>és</strong>ét, csak a VII. század el®tti avarokét.)2. A krónika a kazárokat szkítáknak nevezi egy olyan korban, amikor ez49
- Page 4: tus Byzantinus és Chorenei Mózes,
- Page 7 and 8: eléggé civilizáltak is voltak ah
- Page 9 and 10: uralkodik azon a vidéken [Szász B
- Page 11 and 12: maradt. Ezek leigázásáról van i
- Page 13 and 14: tokkal is igazolható avar-magyar k
- Page 15 and 16: kétségtelenül a párthus Arszaki
- Page 17 and 18: ad tér kiadó, Budapest, 1994., 25
- Page 19 and 20: dag, gud-makar népneveket emlegetn
- Page 21 and 22: τ≈ς Πoντικ≈ς oι νυν
- Page 23 and 24: a Varkana névhez sem nehéz hozzá
- Page 25 and 26: és uralta az egész országot, ame
- Page 27 and 28: ill. sötétb®r kazárokról való
- Page 29 and 30: Scythia maior (vö. a keleti hunok
- Page 31 and 32: nem hasonlítanak a türkökhöz, a
- Page 33 and 34: Ezen nyelvcsaládhoz képest a nnug
- Page 35 and 36: azonosságát állapították meg;
- Page 37 and 38: de lehet például, hogy az Agiôr
- Page 39 and 40: • Az y.§.n vagy ya§ni nép: az
- Page 41 and 42: legy®zvén, onnan kiztek; ott teh
- Page 43 and 44: ezen népek vallásáról, hitvilá
- Page 45 and 46: de czélját a haszonlesés és hel
- Page 47: magyarokra jöve és Szent Mártonn
- Page 51 and 52: a gries-indások éltek, hanem rés
- Page 53 and 54: magyarajkú népet kazárnak (kozá
- Page 55 and 56: El-Bakr szerint (Az országok és
- Page 57 and 58: nián és Abarországon keresztül
- Page 59 and 60: földmvel®kként élnek. ... A hun
- Page 61 and 62: kezdetei óta folyamatosan adatolha
- Page 63 and 64: Mar-Ibas-Katina örmény író évk