mert ebbe a sorba nemcsak az ungar név illik bele (mint ahogy szerepel isbenne), hanem akár a magyar, magyer, megyer vagy magor is. Hivatalostörtén<strong>és</strong>zeink persze jó el®re gondoskodtak arról, hogy a köztudatba a magy<strong>és</strong>-er szótagokra bontás kerüljön, ami sok id® után már term<strong>és</strong>zetesnek tnhet.Hogy aztán senkinek ne szúrjon szemet, miszerint a magyar szó -gyartagja azonos az ugor, hungar, bulgar nevek második tagjával. (Arról nem isbeszélve, hogy az igazi török népnevek között ez a fajta végz®d<strong>és</strong> nem jellemz®.Ezek jobbára -k, -g vagy -z végz®d<strong>és</strong>ek, az egyetlen ujgur a többiekközül egyikhez sem köthet®! Ez a név pedig akár a manicheus térít<strong>és</strong>sel iskeletre kerülhetett. Az ujgurok valamikori nyugati származását er®sítik mega Hszincsiangban nemrég feltárt, négyezer évnél id®sebb kaukázusi eredetmúmiák is.)De a felsorolt népek testvériségére van még egy eddigiekt®l független arabadat is. Al Maszúdi arab polihisztor Aranymez®k <strong>és</strong> drágak®bányák c.mvének 17. fejezetében a következ®ket írja:A kazárok s az alánok szomszédságában, köztük s a Nyugat között elterül®vidékeken négy török nemzet él, akik leszármazásukat egyetlen ®st®leredeztetik. Ezek r<strong>és</strong>zben nomádok, r<strong>és</strong>zben földmvel®k; nagy a tekintélyük<strong>és</strong> bátorságuk; e nemzetek mindegyikének külön királya van. Mindegyikük országánakkiterjed<strong>és</strong>e több napi járóföldet tesz ki; egy r<strong>és</strong>züknek az országaia Fekete-tenger mentén terülnek el, támadó hadjárataik eg<strong>és</strong>zen Rómáig, s®ta Spanyolországgal szomszédos területekig érnek, diadalmaskodva az ott él®nemzetek fölött. Ezek s a kazárok királya között egyesség van, hasonlóan azalánok fejedelmével. Szállásaik a kazárok vidékeihez csatlakoznak. Közülükaz els® nemzetség neve y.§.n (vagy ya§ni ill. ba§ni). Ezzel egy másik szomszédos,amelyet úgy hívnak: ba§gird (vagy bas§irt), ennek közelében másnép lakik, melynek neve ba§an ak ez e népek közül a legvitézebb végülez utóbbi szomszédságában megint másik nemzet lakik, melyet úgy neveznek:n ukarda (vagy b ukarda). Királyaik nomádok.Megjegyezzük, hogy Maszúdi ezen mvében 912-940. közötti állapototrögzít. Az arabok által töröknek nevezett kategóriába a szóbanforgó jól behatárolttérségben csak a beseny®k, úzok, avarok, magyarok <strong>és</strong> székelyekjöhetnek szóba (nem tudni, hogy az arabok a X. századi Magyarországot egyavagy két országnak tekintették; de a beseny®ket is tekinthették két törzsszövetségnek).A dunai bolgárok nem jöhetnek szóba, mert ®ket Maszúdi egymás helyen már szlávoknak nevezi. Legel®ször kíséreljük meg a nevezettnépek legalább r<strong>és</strong>zleges beazonosítását.38
• Az y.§.n vagy ya§ni nép: az els® alakról a már tárgyalt ugin v. ugnikazár testvérnép jut eszünkbe, aki a már tárgyalt források alapján akárszabir, akár ugor lehet, ezesetben a magyarokra vonatkozna. Az uginlehet akár úz is. A második alak egyenesen jászokra enged következtetni.A ba§ni alak beseny®kre utalna, de (mint mindjárt látjuk) egykövetkez® népnév is beseny®ket jelent, ám az is lehet, hogy két törzsszövetségb®lálltak. A dunai bolgárok azért zárhatók ki, mert ®ket Maszúdimás helyen már szlávnak nevezi.• A ba§gird vagy bas§irt elnevez<strong>és</strong>t az arabok kizárólag Árpád magyarjaira<strong>és</strong> a baskírokra alkalmazták; ez utóbbiak nem Kazáriától nyugatralaknak, tehát ki vannak zárva. A ba§girdok teljes bizonyossággal Árpádmagyarjai.• A ba§an ak nép teljes bizonyossággal beseny®.• A n ukarda vagy b ukarda népet a hivatalos történ<strong>és</strong>zek egyszeren lombardnak(!) min®sítik. A lombardokat azonban senki soha nem neveztetöröknek, továbbá a biztosan beazonosítható magyarokkal <strong>és</strong> beseny®kkelsem volt közös származástudatuk. A lombardok fel®l egyébként semvolna információérték, hogy támadó hadjárataik eg<strong>és</strong>zen Rómáig ...érnek. Lombardokról tehát szó nincs. A n ukarda név onogurra engedkövetkeztetni, a b ukarda alak pedig a bolgárokra. Ez utóbbiakat márkizártuk, tehát ez a nép biztosan vagy várhun avar, vagy székely.(A lombard név egyébként arabul n ukabarda. A logika nnugor császáraiarra nem jöttek rá, hogy ami n ukarda vagy b ukarda, az biztosan nemn ukabarda. Mint ahogy disznóvágás után lehet torozni is, borozni is, de nemigazán lehet toborozni!)Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a felsorolt négy nép között a magyarok,avarok <strong>és</strong> beseny®k biztosan ott vannak, s valószínleg az úzok is(nem hinném, hogy Maszúdi a magyarokat, avarokat <strong>és</strong> székelyeket háromkülönböz® királyságnak tekintette volna). Namost ezek a kútf® szerint egy®st®l eredeztetik magukat, aminek azért nagy a jelent®sége, mert töröknekugyan többféle népet is neveznek az arabok, de ha ezen belül kiemelika közös származást, akkor mégiscsak nagyon valószín, hogy igazi testvérnépekr®lvan szó. (Tehát a magyarok <strong>és</strong> beseny®k testvérek, ahogyan aztJoszef Ben-Gorion is külön kiemeli!) Továbbá: a szóbanforgó négy testvérnépközül legalább három szerepel József király <strong>és</strong> Joszef Ben-Gorion listáin is!39
- Page 4: tus Byzantinus és Chorenei Mózes,
- Page 7 and 8: eléggé civilizáltak is voltak ah
- Page 9 and 10: uralkodik azon a vidéken [Szász B
- Page 11 and 12: maradt. Ezek leigázásáról van i
- Page 13 and 14: tokkal is igazolható avar-magyar k
- Page 15 and 16: kétségtelenül a párthus Arszaki
- Page 17 and 18: ad tér kiadó, Budapest, 1994., 25
- Page 19 and 20: dag, gud-makar népneveket emlegetn
- Page 21 and 22: τ≈ς Πoντικ≈ς oι νυν
- Page 23 and 24: a Varkana névhez sem nehéz hozzá
- Page 25 and 26: és uralta az egész országot, ame
- Page 27 and 28: ill. sötétb®r kazárokról való
- Page 29 and 30: Scythia maior (vö. a keleti hunok
- Page 31 and 32: nem hasonlítanak a türkökhöz, a
- Page 33 and 34: Ezen nyelvcsaládhoz képest a nnug
- Page 35 and 36: azonosságát állapították meg;
- Page 37: de lehet például, hogy az Agiôr
- Page 41 and 42: legy®zvén, onnan kiztek; ott teh
- Page 43 and 44: ezen népek vallásáról, hitvilá
- Page 45 and 46: de czélját a haszonlesés és hel
- Page 47 and 48: magyarokra jöve és Szent Mártonn
- Page 49 and 50: haladhatunk.Amint már egy korábbi
- Page 51 and 52: a gries-indások éltek, hanem rés
- Page 53 and 54: magyarajkú népet kazárnak (kozá
- Page 55 and 56: El-Bakr szerint (Az országok és
- Page 57 and 58: nián és Abarországon keresztül
- Page 59 and 60: földmvel®kként élnek. ... A hun
- Page 61 and 62: kezdetei óta folyamatosan adatolha
- Page 63 and 64: Mar-Ibas-Katina örmény író évk