(Pacinak, Ungari, Avôr.) Uginról nem is szólva, mint ahogy arról sem, hogyMaszúdi e népeket a kazárokkal <strong>és</strong> alánokkal együtt említi, akik szintén szerepelneke listákon. Újabb igazolást nyert hát, hogy a kazárok, bolgárok <strong>és</strong>magyarok közös eredettudattal bírtak.3.5. A beseny®kHa már a beseny®ket is szóbahoztuk, némileg eg<strong>és</strong>zítsük is ki a róluk mondottakat.Azontúl, hogy a kazár <strong>és</strong> héber népnévlisták Maszúdi közl<strong>és</strong>évelegyetért<strong>és</strong>ben ®ket a kazárok, bolgárok <strong>és</strong> magyarok testvérnépeiként (tehátnem török-tatárokként) említik, további érvek is szólnak a beseny®k törökvolta ellen. A nnugrászok jóllehet sokat fáradoztak azon, hogy a beseny®ketvalamely kínai forrásokban említett szibériai néppel tudják beazonosítani,ám hozzájuk egyáltalán köthet® ókori népnevet mégis csak Baktriából tudunkkimutatni, nevezetesen a pasiani nevet, szakaurak, ászok <strong>és</strong> tochárok társaságában(Strabón: Geographica). A beseny®ket Mirkhond perzsa történ<strong>és</strong>zaz eftalita törzsek közé sorozza (Razut-uz Safa, 1832.). Az arab közl<strong>és</strong>ekpedig a beseny®k eredeti vallásaként a mágushitet említik, élesen elválasztvaezzel ®ket az igazi török népekt®l (lásd a következ® paragrafust). Maszúdi,József király <strong>és</strong> Joszef-ben-Gorion közl<strong>és</strong>eivel teljes összhangban a Nyesztorkrónikais legalábbis sugallja, hogy a beseny®k ugyanazon szkíta törzsb®lerednek, mint a kazárok, bolgárok, fehér ill. fekete ugorok <strong>és</strong> oborok. DeBíborbanszületett Konstantinosz (De administrando imperio, 37. fejezet)Chosroes Anosirván perzsa király önéletrajzával (Karnamag) együtt ennélkonkrétabb adattal is szolgál: a bizánci császár a beseny®k három törzsétkangarnak nevezi, s éppen e három kangar törzs az, amelyik el®bb PerzsiábanAnosirván hbérében él, majd a VI. század közepén a Kaukázusonkeresztül <strong>és</strong>zakra vonul. Tehát legalábbis e három beseny® törzs biztosansem akkor, sem k<strong>és</strong>®bb nem lakhatott a Káspi-tótól <strong>és</strong>zakkeletre, amit a hivatalosverzió a priori állít. De miel®tt tovább sz®nénk érveinket, fontosnaktartjuk Konstantinosz közl<strong>és</strong>ét szó szerint idézni. Tudni kell, hogy a beseny®klakhelye kezdetben az Atel <strong>és</strong> Ge-ékh folyóknál volt, <strong>és</strong> szomszédaik akazárok (a szövegben Mαζαρoι!) <strong>és</strong> az úgynevezett úzok voltak. Ötven évvelezel®tt pedig az úgynevezett úzok a kazárokkal egyetért<strong>és</strong>ben haddal támadtaka beseny®kre, s rajtuk diadalmat vévén, kizték ®ket lakhelyükr®l, s azt az úgynevezettúzok birtokolják mind a mai napig. A beseny®k pedig menekültükbenbolyongva leteleped<strong>és</strong>re való helyet kerestek; s így foglalták el az általuk ma isbírt földet, amelyen azel®tt a magyarok (T oυρκoι) laktak, s akiket háborúban40
legy®zvén, onnan kiztek; ott tehát (a beseny®k) letelepedtek <strong>és</strong> azóta is bírjákazt a vidéket, amint mondottuk is, ötvenöt év óta mind a mai napig. (Deadministrando imperio, 37. fejezet)Figyeljük meg: Konstantinosz közl<strong>és</strong>ében a beseny®k eredeti lakhelye azAtel folyó vidékén volt, ami a szintén ® általa említett s a Dontól határozottannyugatra fekv® Atel <strong>és</strong> Kuzu (Etelköz) névpáros els® tagja! (Amásodik tag meg éppenséggel szinte biztosan az úzokra vonatkozik: Aτελκαι Oυζoυ!) Sok történ<strong>és</strong>z nem csinált gondot magának abból, hogy az Atelfolyót a Volgával azonosítsa, jóllehet Konstantinosz azt Kazáriától nyugatrahelyezi. Pláne, hogy a császáríró maga írja, hogy a kazár-beseny® háború eközl<strong>és</strong> el®tt ötven évvel kezd®dött, s a beseny®k már azóta bírták Atelkuzut!S®t mi több: Konstantinosz pontosan behatárolja, hogy a beseny®k eredetilakhelye az a terület, amelyet az ® korában a mai napig az úgynevezett úzokbírnak. Ez a terület pedig Kazáriától nyugatra, a szkebb értelemben vettEtelköz t®szomszédságában feküdt (nyilvánvalóan egy a beseny®kkel határosterületen, hiszen a beseny®k <strong>és</strong> úzok szomszédságát Konstantinosz említi isa 9. fejezetben).Sok történ<strong>és</strong>znek nem szúrt szemet az sem, hogy egyr<strong>és</strong>zt a Nyesztorkrónikaszerint a beseny®k a fekete magyaroknál korábban jelentek meg aDnyeper vidékén, másr<strong>és</strong>zt Konstantinosz szerint a beseny®k el®l a magyarokPerzsiába <strong>és</strong> Etelközbe menekültek, s röviddel ez után a beseny®k a magyaroketelközi szállásait is bírják. Tudniillik ezek szerint a beseny®k csakis <strong>és</strong>zakfel®l zúdulhattak a magyarokra. Már pedig a beseny®k hogyan kerülhettekvolna a Dnyeper <strong>és</strong>zaki partvidékére az Urál keleti partjáról? Az ellenséges<strong>és</strong> rajtuk gy®zedelmes Kazárián keresztül aligha. Az Ural bércein át mégkev<strong>és</strong>bbé. A volgai Bulgárián át sem, mert a bolgár vonatkozást a bizánciírók említ<strong>és</strong> nélkül nem hagyták volna. Tehát az összes kútf®vel egybehangzóana beseny®knek már korábban Kazáriától nyugatra-<strong>és</strong>zaknyugatra kellettlakniuk. Szállásaikat a kazár ellencsapás nyomán kellett kiüríteniük, s leteleped<strong>és</strong>revaló helyet keresve bolyongtak, míg egyedüli lehet®ségként csakisdélre, a magyarok szállásterülete felé vonulhattak. Így teljesen logikus, hogya támadással derékon talált magyarság egyik fele nyugat felé szorult, a másikpedig kelet felé s mivel Kazária útjukat állta, ezért a Kaukázus általukegyébként jól ismert szorosaiba voltak kénytelenek húzódni. (Szóba nem jöhetaz a verzió, hogy a beseny®k, akik éppen a kazár ellencsapás nyománürítik ki állítólagos Volga-menti lakhelyüket, a bosszúszomjas kazárok irányábameneküljenek!)Persze mindez nem zárja ki azt, hogy esetleg Kazáriától keletre is lehe-41
- Page 4: tus Byzantinus és Chorenei Mózes,
- Page 7 and 8: eléggé civilizáltak is voltak ah
- Page 9 and 10: uralkodik azon a vidéken [Szász B
- Page 11 and 12: maradt. Ezek leigázásáról van i
- Page 13 and 14: tokkal is igazolható avar-magyar k
- Page 15 and 16: kétségtelenül a párthus Arszaki
- Page 17 and 18: ad tér kiadó, Budapest, 1994., 25
- Page 19 and 20: dag, gud-makar népneveket emlegetn
- Page 21 and 22: τ≈ς Πoντικ≈ς oι νυν
- Page 23 and 24: a Varkana névhez sem nehéz hozzá
- Page 25 and 26: és uralta az egész országot, ame
- Page 27 and 28: ill. sötétb®r kazárokról való
- Page 29 and 30: Scythia maior (vö. a keleti hunok
- Page 31 and 32: nem hasonlítanak a türkökhöz, a
- Page 33 and 34: Ezen nyelvcsaládhoz képest a nnug
- Page 35 and 36: azonosságát állapították meg;
- Page 37 and 38: de lehet például, hogy az Agiôr
- Page 39: • Az y.§.n vagy ya§ni nép: az
- Page 43 and 44: ezen népek vallásáról, hitvilá
- Page 45 and 46: de czélját a haszonlesés és hel
- Page 47 and 48: magyarokra jöve és Szent Mártonn
- Page 49 and 50: haladhatunk.Amint már egy korábbi
- Page 51 and 52: a gries-indások éltek, hanem rés
- Page 53 and 54: magyarajkú népet kazárnak (kozá
- Page 55 and 56: El-Bakr szerint (Az országok és
- Page 57 and 58: nián és Abarországon keresztül
- Page 59 and 60: földmvel®kként élnek. ... A hun
- Page 61 and 62: kezdetei óta folyamatosan adatolha
- Page 63 and 64: Mar-Ibas-Katina örmény író évk