alkották ... (Altheim, F.: Geschichte der Hunnen, I. kötet)Pharb-i Lázár <strong>és</strong> Eliseus Vardapet örmény írók Abarországot 450 körülHyrkánia t®szomszédságába helyezik (lásd az 5. szakaszt). Ezek az abaroknyilvánvalóan azonosak Priszkosz rétor abarjaival. S®t még arra is vanadatunk, hogy Eliseus az V. században egy helyütt még ugyanazon a néven(abarniai) említi a Hyrkánia t®szomszédságában él® abarokat, mint Sztrabón(aparniai) sok száz évvel korábban (Lukácsy Kristóf: A magyarok ®selei, hajdankorinevei <strong>és</strong> lakhelyei eredeti örmény kútf®k nyomán, Kolozsvár, 1870.,63. old.), akik viszont a Párthus Birodalom államalkotó népe! Tehát Priszkoszrétor abarjai nemcsakhogy Pharb-i Lázár <strong>és</strong> Eliseus Vardapet abarjaivalazonosak, de a régi párthusokkal is! Ezek központi területe a Kr.e. III. század<strong>és</strong> Kr.u. 463 között végig a dél-káspi régió volt.Zakariás rétor valamikor 450 <strong>és</strong> 491 között a Káspi-kapukon belülre, abdélok<strong>és</strong> eftaliták társaságába (szabirokkal, onogurokkal stb. együtt) helyezabarokat (Zacharias Rhetor Scholasticus: Historia Ecclesiastica ZachariaeRhetor vulga adscripta XII. 7. E. W. Brooks, 1924. ill. Ahrens-Krüger,1899.) Ez nyilván nem jelentheti az összes abart, hiszen Mari Amu manicheustérít® útinaplójában 520 körül azt írta, hogy Khorászán t®szomszédságábanterül el Abar²áhr, azaz Abarország. (Mellesleg ez a terület pedig éppen afehér hunok akkori szállásterülete (Henning, W.: Mittelalterliche Iranica)).S®t Teolaktosz Szimokatta is valahova Baktria-Tocharisztán területérehelyezi az igazi abarokat, mid®n a türk invázió utáni területüket a türkökt®lezerötszáz mérföldnyire, India határvidékére lokalizálja (TheophylactusSimocatta: Corpus Scriptorum Historiae Byzantinae, VII.7. B.G. NiebuhriiC.F. Bonnae, 1834.). A Himalája megközelíthetetlensége miatt eza határterület egyes-egyedül az Indus vidéke lehet. Az Altáj fel®li nagynépmozgás el®l az Indus vidékére ezez az abarok valóban csakis valahonnanHyrkánia határvidékér®l kerülhettek. Egyébként Teolaktosz megemlít ezena területen egy Taugast nev fényes nagyvárost, s ez a Taugast a koraközépkorperzsa-arab misztikus hiedelemvilágában is el®fordul, tehát a kérd<strong>és</strong>eshely is mint amelynek névadása az arab-perzsa mitológiával azonos gyöker valahol az Eufrátesz <strong>és</strong> az Indus között kellett, hogy legyen. EgyébkéntTeolaktosz szerint a Taugast tájékán tanyázó barbárok alkotják a legharciasabb<strong>és</strong> legszámosabb népet. Három mondattal k<strong>és</strong>®bb viszont: A kagánúj hadjáratot indított <strong>és</strong> az összes ogórokat leigázta. Pedig ez a nép leghatalmasabbvolt mind lélekszámát, mind harck<strong>és</strong>zültségi fokát tekintve.Ugyanazok a jelz®k, ugyanazok a szófordulatok! (Teolaktosz szerint az ogóroknakcsak egy kis r<strong>és</strong>ze futott Európába, tehát a többség ázsiai hazájában10
maradt. Ezek leigázásáról van itt szó.) A kett® közötti párhuzamot lehetetlennem <strong>és</strong>zrevenni, márpedig e fels®fokú jelz®k kizárólagos hatályúak.Tehát a Taugast tájékán tanyázó barbárok azonosak a népes, hatalmasogór népcsoporttal. Ezt az azonosítást megpecsételi Teolaktosz kortársának,Song-Yün kínai zarándoknak a perzsákkal szomszédos városlakó fehérhunokra vonatkozó korábban már idézett s az el®bbiekkel hajszálra egyez®terminus technikusa: A világ négy tájáig, eg<strong>és</strong>zen Khotánig a leghatalmasabb<strong>és</strong> legszámosabb nép. Tehát a Taugast környéki ogórok éppenséggelfehér hunok voltak! Ezek területe tényleg Indiával határos a mondott id®bens ezen a területen tényleg elképzelhet® egy, a perzsa-arab mitológiábanszerepl® nagyváros. (Egyesek a Kína <strong>és</strong>zaki határán él® tabgacs nev törzs területévelazonosították ezt a fényes várost, ami nem csak azért skandallum,mivel egy népnevet nem illik összekeverni egy fényes város nevével s atabgacsoknak nem volt Taugast nev nagyvárosuk! , de Teolaktosz szerinta Taugast tájékán tanyázó barbárok alkotják a legharciasabb <strong>és</strong> legszámosabbnépet. Namost ha a tabgacsok alatt a kínaiakat értenénk, akkor ®k a bizánciterminológia szerint nem barbárok, ha pedig nem a kínaiakat, akkor meg éppenséggelnem a tabgacsok alkotják a legharciasabb <strong>és</strong> legszámosabb népet,akikr®l egyébként is láttuk, hogy ogórok, tehát nem kínaiak! Teolaktoszegy mukri nev népet is említ a kérd<strong>és</strong>es Taugast vidékén, az Altáj vagyÉszak-Kína vidékén viszont egyetlen olyan nép sincs, amelynek nevéb®l akára legvadabb torzítással is kijöhetne a mukri. Azonban éppen az Industólnyugatra az ominózus id®ben volt egy Makran nev tartomány, arról nem isbeszélve, hogy a mukri akár az un(u)gri többszörös torzítása is könnyen lehet!Egyébként amúgy sem érdemes erre a Kína <strong>és</strong>zaki határvidéke teóriáratúl sok szót esztegetnünk, hiszen eszerint Kína <strong>és</strong>zaki oldalára az avarok atürköknek mintegy szembemenekültek volna. Arról nem is beszélve, hogya hivatalos verzió szerint az avarok eleve Kína <strong>és</strong>zaki határvidékér®l menekültekel ugyanoda érkezvén, tehát ez igazi fából vaskarika, tökéletesenkiforgatva Teolaktosz Szimokatta szavait. Ám ez is mihaszna: Kína a VI.században ugyanis még távolról sem határos Indiával, tehát erre az amúgy isabszurd Taugast=Kína verzió sokadik cáfolatára tényleg ne vesztegessünktöbb szót. Fogadjuk csak el a Taugast név közelkeleti-középkeleti eredetét.A Kínával való azonosításnak bármilyen szerteágazó irodalma van is, azmind-mind a modern kor prekoncepciózus szüleménye, a kortárs irodalombólilyesmit lehetetlen kicsikarni.) Tehát Teolaktosz is pontosan ugyanazter®síti meg, mint Pharb-i Lázár <strong>és</strong> Eliseus Vardapet.El-Bakr arab földrajzíró pedig Az országok <strong>és</strong> utak könyve c. mvének 9.11
- Page 4: tus Byzantinus és Chorenei Mózes,
- Page 7 and 8: eléggé civilizáltak is voltak ah
- Page 9: uralkodik azon a vidéken [Szász B
- Page 13 and 14: tokkal is igazolható avar-magyar k
- Page 15 and 16: kétségtelenül a párthus Arszaki
- Page 17 and 18: ad tér kiadó, Budapest, 1994., 25
- Page 19 and 20: dag, gud-makar népneveket emlegetn
- Page 21 and 22: τ≈ς Πoντικ≈ς oι νυν
- Page 23 and 24: a Varkana névhez sem nehéz hozzá
- Page 25 and 26: és uralta az egész országot, ame
- Page 27 and 28: ill. sötétb®r kazárokról való
- Page 29 and 30: Scythia maior (vö. a keleti hunok
- Page 31 and 32: nem hasonlítanak a türkökhöz, a
- Page 33 and 34: Ezen nyelvcsaládhoz képest a nnug
- Page 35 and 36: azonosságát állapították meg;
- Page 37 and 38: de lehet például, hogy az Agiôr
- Page 39 and 40: • Az y.§.n vagy ya§ni nép: az
- Page 41 and 42: legy®zvén, onnan kiztek; ott teh
- Page 43 and 44: ezen népek vallásáról, hitvilá
- Page 45 and 46: de czélját a haszonlesés és hel
- Page 47 and 48: magyarokra jöve és Szent Mártonn
- Page 49 and 50: haladhatunk.Amint már egy korábbi
- Page 51 and 52: a gries-indások éltek, hanem rés
- Page 53 and 54: magyarajkú népet kazárnak (kozá
- Page 55 and 56: El-Bakr szerint (Az országok és
- Page 57 and 58: nián és Abarországon keresztül
- Page 59 and 60: földmvel®kként élnek. ... A hun
- Page 61 and 62:
kezdetei óta folyamatosan adatolha
- Page 63 and 64:
Mar-Ibas-Katina örmény író évk