A szkítáktól a székelyekig és magyarokig - Levente Vezér honlapja

foglalásra hivatkozva! ha az ®sfoglalásnak nem lett volna alapja. A honfoglalásutáni legkorábbi magyarországi írásos források a székelyeket, kunokat,beseny®ket mindig egymás mellett említik, mint külön politikai képleteket.Tehát a székelység a magyaroktól különálló, de a magyarokéval egyez® nyelvtestvérnép volt kezdett®l fogva, akik a honfoglaló magyaroknál már sokkal korábbana Kárpát-medencében éltek. A székelyeknek volt egy Kövér-ai nevága, s nagy bizonyossággal mondható, hogy e név a 600 körül fennállott DonvidékiOnogoria utolsó kagánjának, Kuvratnak áról, Küverr®l vette eredetét.Márpedig Küver népe már a VII. században a Kárpát-medencébe vonul,míg Árpád népe még a IX. században is attól keletre tartózkodik; tehát aszékelység e nyom alapján is a hétmagyaron kívüli képlet. Az 1848 el®ttikrónikákban és jogi szövegekben egyébként is a nemes székely nemzet mindigmegkülönböztetve szerepel a nemes magyar nemzett®l. (S míg a magyarnemzet fogalmába jobbára csak a nemeseket értették bele, addig a székelynemzetbe a legkisebb székely is beletartozott! A székelyek között nem voltjobbágyság. S®t egy székely közmondás szerint nemessé tehet a király, deszékellyé csak az Isten.)Visszatérve Kniezsa István könyvére: a szerz® maga is érezte azt az ellentmondást,ami következtetései és a hivatalos álláspont között húzódott; s hogymeneküljön ebb®l a harapófogóból, azt kényszerült állítani, hogy a székelyekeredetileg törökök voltak, ám már a pogánykorban magyarul beszéltek, s®tigen valószín, hogy csatlakozásuk valahol a régi haza területén történt.Csakhogy mindezt eddigi érveink, emellett a kútf®k, a magyar krónikák és anépi emlékezet egyönteten kizárják.A köztudatban az él, hogy a nincs olyan honfoglalás el®tti külföldi kútf®adat,amely a székelyeket a Kárpát-medencében saját nevükön említené. Pedighát dehogyis nincs.Ibn Ruszta, Gardîzî és El-Bakr arab írók egybehangzóan említenek a IX.századi etelközi magyarok szomszédságában egy szkl-bolgár nev népet (amagyarok a beseny®k és szkl-bolgárok között laknak, tehát e szkl-bolgárokKárpát-medenceiek!). A hivatalos történészek nagyobbik része az ®ket említ®mondatokat a baskírokra és volgai bolgárokra érti, emiatt tüzetesebben megkell vizsgálnunk e kútf®ket.Ibn Ruszta szerint: A beseny®k országa és a szkl-bolgárok országa közötta magyarok határai közül az els® van. A magyar pedig a turkok egy fajtája.Vezérük 20000 lovassal vonul ki. . . . Országuk nagy, egyik határa eléri aFekete-tengert. Gardîzî változatában: A bolgárok országa és a szkl-ek között,akik szintén bolgárok, van a magyarok országa.54