hat, mert Teofan<strong>és</strong>z más helyen a kazárokat nevezi keleti turkoknak. Tehát ajelz® nélküli turkok t®lük nyugatra csak a magyarok lehetnek. A kök-türkökeleve kizárhatók, hiszen ®k sosem laktak a Don partján, s hódításuk is csak aVI. században ért el idáig; Teofan<strong>és</strong>z közl<strong>és</strong>e viszont a VIII. századból való,amikortól már folyamatosak a bizánci közl<strong>és</strong>ek egy turk nev népr®l eg<strong>és</strong>zena XI. századig, s e nép közismerten a magyar. Ha tudott volna Teofan<strong>és</strong>z azigazi turkokról, a kazárokat bizonyosan nem nevezte volna keleti turkoknak.A szóbanforgó kelet-doni turkok teljes bizonyossággal a magyarok.)Mindemellett az is elgondolkodtató, hogy Teofan<strong>és</strong>z a sokféle turk jelz®velilletett nép közül a Don-parti magyarokat a régi masszagétákkal való azonosításrévén emeli ki. Tehát ha a sokféle hun-utód nép között a bizánciakegyáltalán képesek voltak felismerni a régi szkíták leszármazottait, akkor amagyarok mindenképpen ezek közé tartoztak.Tehát nagy valószínséggel mondhatjuk, hogy a szóbanforgó wugur nép amagyar. Azaz a kazárok, bolgárok, magyarok testvérnépek (lásd k<strong>és</strong>®bb JoszefBen-Gorion héber író <strong>és</strong> József kazár király leveleit is). A beseny®k azértzárhatók ki, mert Konstantinosz szerint a magyarok már régebb óta Kazáriaszomszédságában éltek, s a beseny®k ebbe a képbe csak k<strong>és</strong>®bb kerülnek.Tehát Mihály pátriárka leírása a wugurokról egyes-egyedül a magyarokra vonatkoztatható.Tehát a magyarok a kazárokkal <strong>és</strong> bolgárokkal együtt transzkaukáziai eredetek, azaz a VI. századig az iráni térségben egy nagyszámú,nem indoeurópai nyelvi tömbbel kell számolnunk.Egyébként a kútf®k világosan kirajzolják a magyarok <strong>és</strong> avarok útjátTranszkaukáziától a Kárpát-medencéig. Teolaktosz Szimokatta az általa uar<strong>és</strong> chunni néven nevezett (ál)avarokról 550 körül azt írja, hogy ezek igazábólogórok (Oγωρ), s meg is magyarázza, hogy a a népes <strong>és</strong> hatalmas ogór néplegrégibb fejedelmei Uar <strong>és</strong> Chunni nevezetek voltak, s ezekr®l nyerték azogórok némely törzsei az uar <strong>és</strong> chunni nevet. Ezek a uarchunok eredetilegHyrkániában azaz Varkanában laktak a Káspi-tó délkeleti partvidékén, tehátaz ogórokat általában is valahova arra a területre kell lokalizálnunk. Teolaktoszegy Til vagy Fekete nev folyó vidékére teszi ®ket, ami semmi esetre semlehet a Volga, ami a Káspi-tónak éppen az ellenkez® oldalára folyik. Ezt aFekete folyót egyébként maga Teolaktosz is egy másik szövegösszefügg<strong>és</strong>ben(VII. 9, 12) Szogdia <strong>és</strong> Baktria vidékére helyezi. De az el®ször említett helyenis kiemeli, hogy ez a Til folyó napkeleten folyik. Márpedig a keletrómaibirodalomból nézve eg<strong>és</strong>z Kelet-Európa egyértelmen <strong>és</strong>zak, s ez a terület agörög terminológiában már Hérodotosz óta valóban a legzordabb <strong>és</strong>zak. Agörög fogalomtárban Napkelet mindig is Parthia-Perzsia <strong>és</strong> az ázsiai ún.28
Scythia maior (vö. a keleti hunok is mindig a fehér hunok!). Ez utóbbi azantik ismeretek szerint sosincs szárazföldi összeköttet<strong>és</strong>ben a Volga-vidékkel,csak a Kaukázuson át. Vartan örmény geográfus is Atil folyót említ az eftaliták<strong>és</strong> tochárok vidékén. Szogdiát <strong>és</strong> Hyrkániát pedig éppen az a Khoraszánköti össze, ahonnan viszont El Bakri X. századi arab író származtatja a hungarusokat(mindezeket lásd k<strong>és</strong>®bb b®vebben). Tehát Teolaktosz 550 körülemlegetett ogórjai, uarchonjai <strong>és</strong> (igazi) avarjai azonosak Mihály pátriárkawugurjaival, akik tehát 585 körül a Káspi-tavat délr®l megkerülve a Kaukázusonkeresztül jutottak Európába a kazárokkal <strong>és</strong> bolgárokkal együtt. Ezta mozgást ett®l kezdve a Nyesztor-krónikából követhetjük nyomon: a kazároktólel®ször a bolgárok jöttek a Dnyeper irányába, majd a fehér ugoroka 600-as években (azaz a ogór-várhun avarok), ugyanezen id®ben jöttek az(igazi) avarok is, majd a beseny®k, utánuk pedig a fekete ugorok (azaz akazároknál hosszabban id®zött wugurok), már Oleg idejében. (Mindezt lásdk<strong>és</strong>®bb r<strong>és</strong>zletesebben.) Ez nem kevesebbet jelent, mint hogy Árpád népeazonos Teolaktosz ogórjaival, Mihály pátriárka wugurjaival <strong>és</strong> a Nyesztorkrónikaugorjaival (akik a közl<strong>és</strong> szerint éppen a kazároktól jöttek, éppúgy,mint korábban a bolgárok), továbbá a magyar ®shaza a dél-káspi régióbanvan, <strong>és</strong> a magyarok édestestvérei a kazárok, bolgárok <strong>és</strong> avarok!(Némelyek persze elfogadják az ugorok dél-káspi eredetét, ám ®k aztmondják, hogy ezek nem a magyarokkal azonosak, csupán valamikor vándorlásukközben csatlakoztattak gyepnépként bennünket. Az út során aztánezek az igazi ugorok érdekes módon mind elfogyatkoztak, csak éppen agyepnép nem, aki aztán a megörökölt ugor név alatt érkezett a Kárpátmedencébe.Ugyan már kérem: a dél-káspi eredet ugorok hogyan csatlakoztathattakvolna urali népcsoportot, ha sohasem jártak az <strong>és</strong>zaki tajgában?Vagy: ha valahol délebbre vették föl a magyarokat, akkor ugyan ki lehetettvolna, aki eredetileg délre sodorta ®ket, ha az avarok, ugorok, szabirok minddél-káspi eredetek? És egyáltalán: milyen esemény irthatta ki az úgymondigazi ugorokat, meghagyva a gyepnép-magyarokat <strong>és</strong> nekik örökségül juttatvaaz ugor nevet?! S különben is: ha a magyarok csak gyepnépe voltakazon ugoroknak, akik szintén úgymond csak gyepnépei voltak a kazároknak,akkor ez a gyepnép gyepnépe ugyan hogyan tölthette volna be a Kárpátmedencéts válhatott volna Európa leger®sebb katonai hatalmává?!?! S egygyepnép gyepnépe vezérének hogyan lehet húszezer lovasnyi állandó kísérete,mid®n a kazárok királya csak tízezer lovassal vonul ki?!?!?!)29
- Page 4: tus Byzantinus és Chorenei Mózes,
- Page 7 and 8: eléggé civilizáltak is voltak ah
- Page 9 and 10: uralkodik azon a vidéken [Szász B
- Page 11 and 12: maradt. Ezek leigázásáról van i
- Page 13 and 14: tokkal is igazolható avar-magyar k
- Page 15 and 16: kétségtelenül a párthus Arszaki
- Page 17 and 18: ad tér kiadó, Budapest, 1994., 25
- Page 19 and 20: dag, gud-makar népneveket emlegetn
- Page 21 and 22: τ≈ς Πoντικ≈ς oι νυν
- Page 23 and 24: a Varkana névhez sem nehéz hozzá
- Page 25 and 26: és uralta az egész országot, ame
- Page 27: ill. sötétb®r kazárokról való
- Page 31 and 32: nem hasonlítanak a türkökhöz, a
- Page 33 and 34: Ezen nyelvcsaládhoz képest a nnug
- Page 35 and 36: azonosságát állapították meg;
- Page 37 and 38: de lehet például, hogy az Agiôr
- Page 39 and 40: • Az y.§.n vagy ya§ni nép: az
- Page 41 and 42: legy®zvén, onnan kiztek; ott teh
- Page 43 and 44: ezen népek vallásáról, hitvilá
- Page 45 and 46: de czélját a haszonlesés és hel
- Page 47 and 48: magyarokra jöve és Szent Mártonn
- Page 49 and 50: haladhatunk.Amint már egy korábbi
- Page 51 and 52: a gries-indások éltek, hanem rés
- Page 53 and 54: magyarajkú népet kazárnak (kozá
- Page 55 and 56: El-Bakr szerint (Az országok és
- Page 57 and 58: nián és Abarországon keresztül
- Page 59 and 60: földmvel®kként élnek. ... A hun
- Page 61 and 62: kezdetei óta folyamatosan adatolha
- Page 63 and 64: Mar-Ibas-Katina örmény író évk