Töredékében a kárpát-medencei al-Unqalu²okról (ezek valószínleg a griesindásavarok; szomszédaik a bajorok, csehek, oroszok, beseny®k <strong>és</strong> bolgárok!)írja, hogy Khoraszánból vándoroltak ki. Ez is a fehér hun birodalom területeḊe a párthus-fehér hun-abar vonal után vegyük szemügyre a párthusszarmatavonalat is. A szicíliai Diodórosz írja (Kr. e. 40 körül): Mertnagyon megsokasodott az a nép (a szkíta), s nevezetes királyai voltak, kikt®lnémelyek a SZAKA, mások a MASSZAGÉTA, ismét mások az ARIMASPInevet kapták. Egy másikat, amely Médiából a Don vidékére települt, szarmatáknakhívnak. (Diodórosz II. 45.)Tehát a szarmaták egyr<strong>és</strong>zt rokonai a szakáknak <strong>és</strong> masszagétáknak. Másr<strong>és</strong>ztvagy eleve a délnyugat-káspi Médiából (a madák földjér®l!) származnak,vagy a kelet-káspi régióból Médián keresztül jutnak a Donhoz. Ki kívánomemelni, hogy ez az útvonal nem a Volgán, hanem a Kaukázuson keresztülvezet, s a szarmaták mindenképpen a Párthus Birodalom területér®l származnak.Ez a közl<strong>és</strong> arra is rávilágít, hogy a kelet-káspi szkíták etnikailagsokkalta inkább köt®dnek a délnyugat-káspi régióhoz, mintsem Észak-Szibériáhozvagy az ®smongolokhoz. Persze ez távolról sem jelenti azt, hogy árjáklennének. (Vö. a már említett hszincsiangi múmiákkal.)Mela Pomponius írja: A szarmata nemzet tulajdonaira s fegyvereire nézveleginkább a párthusokhoz közelít, de amint keményebb éghajlat alatt lakik, úgykeményebb erkölcs is. (Pomponii Melae: De Situ Orbis Libri III. LugduniBatavorum, 1748. 8. pag. 264. Libro III. cap. 4.)A szarmaták szomszédságában mint látjuk több rokonnép is lakott.Pomponius mindezek között mégis els®sorban a párthusokhoz (azaz aparokhoz)köti ®ket!Hérodotosz írja: A szarmaták szkíta nyelvvel élnek, azonban azt a hajdankortólfogva furcsán (soloecismus) ejtik ki, mivel az amazonok nem jóltanulták meg. (Herodoti: Musae. sive Historiarum Libri IX. Argentorati,1816. 8. Tomo II. p. 306. Libro IV. cap. 117.)Justinus írja: Minthogy ®k (a szkíták) a párthus <strong>és</strong> baktriai hatalmat,asszonyaik pedig az amazon birodalmat alkották. (Justini: Historiae Philippicae,Lugduni Batavorum, 1760. 8. Parte I. p. 55. Libro II. cap. 1.)Tehát akik a párthus <strong>és</strong> baktriai hatalmat alkották, azok voltaképpenszarmaták!A fenti kútf®k nyomán egy szarmata-párthus-fehér hun-avar kontinuitásbontakozik ki. Tóth Tibor már említett antropológiai vizsgálataiból pedigegy szarmata-magyar kontinuitás. Ezt a kört zárja rövidre a rég<strong>és</strong>zeti ada-12
tokkal is igazolható avar-magyar kontinuitás (lásd a 4. szakaszt ill. LászlóGyula munkáit). Meg kívánom jegyezni, hogy mindezek fényében a szarmatákegykori médiabeli jelenléte valószínsíti a valamikori méd (mada)-magyarkapcsolatokat. Mindezt <strong>és</strong> általa a korábban mondottakat számtalankútf® támasztja alá, de mivelhogy ezek bizonyságai nem közvetlenül a jelenhelyen általunk els®sorban vizsgálni kívánt szkíta-eftalita-kazár-avar-székelymagyarvonulatba illeszkednek, hanem a szakák, madák ill. magyarok köt®d<strong>és</strong>éreutalnak közvetlenebbül (népnév, nyelv), ezért azokat külön szakaszfüggelékbegyjtöttük össze. De el®bb egy másik szakaszfüggelék következik:mert e ponton lehetetlen eltekintenünk attól a sunyi <strong>és</strong> lelketlen félretájékoztatástól,ami ebben a témában már százötven évnél régebb óta folyik.2.1. Szakaszfüggelék: Hiedelmek hiedelmeA masszagéta-hun azonosságot nemcsak közvetve, de közvetlenül is számoskútf® vallja. A közvélemény ezek közül leginkább a bizánci közl<strong>és</strong>eket ismeri legalábbis azok közül néhányat , s a hivatalos történetírás e tekintetben nemtud egyebet tenni, mint hogy ezeket a kútf®ket egy sokévszázados téved<strong>és</strong>áldozataivá nyilvánítja. A dolog azonban csak azok számára ilyen egyszer,akik soha nem képesek a saját szemükkel látni <strong>és</strong> a saját fülükkel hallani.Például Procopius VI. századi bizánci író nagy bizonyossággal, term<strong>és</strong>zetszerlegazonosítja a hunokat a régi masszagétákkal: ”Mασσαγετας γενoςoυν νυς Oυννoυς καλoυσιν.” (De Bello Vandalico) És a bizánci-perzsa háborúvalkapcsolatban: Massagetae, quos nunc Hunnae apellamus; Atillahunjairól pedig: Attilam Massagetarum Scytharumque exercitu armatum adversusAetium processisse.Bizony, bizony, minél konkrétabb egy közl<strong>és</strong>, annál magabiztosabban, annálinkább szemrándulás nélkül szokás azt téved<strong>és</strong>nek, babonának, tudatlanságnakbélyegezni; s e megbélyegz<strong>és</strong> annál sikeresebb, minél szemtelenebbülmvelik. A ma legkompetensebbnek számító történ<strong>és</strong>zek például ténykéntállítják be azt, miszerint a bizánci írók puszta hiedelemre alapozták amasszagéta-hun azonosítást. Valójában viszont éppen err®l a hiedelem-r®lvallott felfogás maga bizonyul hiedelemnek.Köztudott, hogy Schlözer <strong>és</strong> követ®i pusztán egyes szkíta szavak görög torzítássallejegyzett bizonytalan alakjára <strong>és</strong> saját még torzabb következtet<strong>és</strong>eikre építették az eg<strong>és</strong>z indogermán-szkíta teóriát. Ehhez nem kevesebbrevolt szükségük, mint hogy az egykori kútf®k megbízhatóságát porig rombolják,s®t az antik írókat komplett idiótáknak bélyegezzék: die Byzantinischen13
- Page 4: tus Byzantinus és Chorenei Mózes,
- Page 7 and 8: eléggé civilizáltak is voltak ah
- Page 9 and 10: uralkodik azon a vidéken [Szász B
- Page 11: maradt. Ezek leigázásáról van i
- Page 15 and 16: kétségtelenül a párthus Arszaki
- Page 17 and 18: ad tér kiadó, Budapest, 1994., 25
- Page 19 and 20: dag, gud-makar népneveket emlegetn
- Page 21 and 22: τ≈ς Πoντικ≈ς oι νυν
- Page 23 and 24: a Varkana névhez sem nehéz hozzá
- Page 25 and 26: és uralta az egész országot, ame
- Page 27 and 28: ill. sötétb®r kazárokról való
- Page 29 and 30: Scythia maior (vö. a keleti hunok
- Page 31 and 32: nem hasonlítanak a türkökhöz, a
- Page 33 and 34: Ezen nyelvcsaládhoz képest a nnug
- Page 35 and 36: azonosságát állapították meg;
- Page 37 and 38: de lehet például, hogy az Agiôr
- Page 39 and 40: • Az y.§.n vagy ya§ni nép: az
- Page 41 and 42: legy®zvén, onnan kiztek; ott teh
- Page 43 and 44: ezen népek vallásáról, hitvilá
- Page 45 and 46: de czélját a haszonlesés és hel
- Page 47 and 48: magyarokra jöve és Szent Mártonn
- Page 49 and 50: haladhatunk.Amint már egy korábbi
- Page 51 and 52: a gries-indások éltek, hanem rés
- Page 53 and 54: magyarajkú népet kazárnak (kozá
- Page 55 and 56: El-Bakr szerint (Az országok és
- Page 57 and 58: nián és Abarországon keresztül
- Page 59 and 60: földmvel®kként élnek. ... A hun
- Page 61 and 62: kezdetei óta folyamatosan adatolha
- Page 63 and 64:
Mar-Ibas-Katina örmény író évk