perzsákétól, s®t minden más nép nyelvét®l külön áll, a másik szerint Bulgárnyelve olyan, mint a kazárok nyelve. Hát most van rokon nyelve a kazárnak,vagy nincsen? A válasz kulcsa abban rejlik, hogy az arab írók elég furcsánkezelik a török kategóriát. Maszúdi például az emberiséget hét f® családraosztja, s ebben a kazárokat is a törökök közé sorolja, ám a más helyen a magyarokatis, s®t a burt asokat is! Ugyanakkor több arab író is meger®síti, hogya kazárok nyelve különbözik a türkökét®l <strong>és</strong> a perzsákétól, Bulgár nyelveolyan, mint a kazárok nyelve, a burt asok nyelve azonban más; tehát itt három,egymástól eg<strong>és</strong>zen eltér® nyelvr®l van szó, ugyanakkor mindegyik népetsommásan törökké nyilvánítják ugyanezen írók. (Ezek az eltér® nyelvburt asok egyébként nem lehetnek mások, mint a nnugor mordvinok, merta kazárok közvetlen <strong>és</strong>zaki szomszédai az araboknál a burt asok, míg Konstantinoszcsászárnál a mordvinok. Az arab írók fenti megállapításai tehátnem jelentenek egyebet, mint hogy az ural-altáji[=török] családon belül atörök-tatár, a magyar[=kazár-bolgár] <strong>és</strong> a nnugor[burt as] nyelvek három,jól elkülöníthet® csoportot jelentenek.) A képet még zavarosabbá teszi az,hogy a Kazár Birodalomban vannak igazi kazárok <strong>és</strong> nem igaziak, <strong>és</strong> azarab írók csak az el®bbiek nyelvér®l írják, hogy különbözik a türkökét®l <strong>és</strong> aperzsákétól, tehát a Kazár Birodalomban tényleg vannak törökök. De IbnHauqal világossá is teszi a képet annak közl<strong>és</strong>ével, hogy a kazár az emberiségegy fajtájának neve, tehát a kazár tényleg különálló mint nyelvcsalád,de a családon belül vannak rokonai, például a bolgárok. Annyira azonbannem nagy, <strong>és</strong> annyira azonban nincs távol a törökt®l ez a család, hogy aztaz arabok a f® népcsoportok közé sorolják. (Nyugat-Európában bennünketis sokáig töröknek tartottak, pedig ismerték a nyelvünket. A koraközépkoriarabokról sem kell többet feltételeznünk, mint a k<strong>és</strong>®középkori germánokról.)Maszúdi például a f® családok felsorolásakor a sémi nyelveken belül a hébertki sem emeli; pedig a héber <strong>és</strong> arab árnyalt különbségeit az arab író nyilvánsokkal jobban ismerte, mint a török <strong>és</strong> magyar nyelvek viszonyát. A germánokat<strong>és</strong> szlávokat is egy nyelvcsaládba sorolja. A török is tehát egy ilyentág kategória. Túlságosan átlátszó dolog ezekben ellentmondást keresni.A fehér hunok tehát semmiképpen sem lehettek túlnyomór<strong>és</strong>zt sem török,sem perzsa nyelvek. (Ezt a konklúziónkat kínai források is visszaigazolják,melyek szerint a fehér hunok nyelve nem hasonlít se a türkökére, se a mongolokéra.)Mindez visszafelé következtetve a szkítákra is áll, bármennyireis szeretnék egyesek a szkítákat indogermánoknak tudni. De múlt századikutatók (pl. Rawlinson) is velünk egyez® eredményre jutottak: a szkítanyelvmaradványok <strong>és</strong> a szumir k®táblák alapján a szkíta <strong>és</strong> a szumir nyelv34
azonosságát állapították meg; a szumir viszont kétségkívül ragozó nyelv, tehátmindeme nyelvek indoeurópai rokonítása szóba sem jöhet. Ezt a tényttökéletesen alátámasztja Trogus Pompeius közl<strong>és</strong>e is, miszerint a szkíták voltakKáldea (Mezopotámia) legrégibb urai. Quod erat demonstrandum.Mindannak szempontjából, amire eddig következtet<strong>és</strong>einkkel kissé közvetve jutottunk, fontos lehet odagyelnünk Zakariás rétor már említett tudósításánakkét újabb aspektusára; melyek bár els®re kev<strong>és</strong>sé szembetn®ek,de következtet<strong>és</strong>einkre a koronát tehetik föl. El®ször is: az V. században aKaukázusban lokalizált tizenhárom nép között egyidejleg szerepel a kazár <strong>és</strong>eftalita (ez tehát direkt adat a kazár-eftalita testvériségr®l). Másodszor: a hivatalostörténetírás a magyarságot éppen az V. századtól onogur kötelékbenszerepelteti, s ezek az onogurok a szabirokkal <strong>és</strong> avarokkal együtt szintén szerepelneka tizenhárom felsorolt kaukázusi nép között. Namármost a felsoroltnépek eme nagy száma megköveteli, hogy az egyháztörténetíró az ott él® legkisebbnépeket is belevegye a felsorolásba. Nota bene: a magyarok valamelynév alatt explicite szerepelnek a felsorolt népek közt, akármi is volt közöttüka köteléki viszony. (Hacsak nem éppen az az igazság, hogy a magyarság többnép egyesül<strong>és</strong>éb®l jött létre a szóbanforgó népek közül. Ezesetben inkábbbeszélhetnénk arról ha már valaki ilyeneket szeret emlegetni , hogy azonogurok éltek magyar kötelékben.) Szumma szummárum: a felsorolt népekközt ott vannak a magyar nyelv magyarok. Ha pedig nyelvük elütött volnaa többi felsorolt nép (pl. kazár, szabir, onogur, avar, káliz) nyelvét®l, aztZakariás rétor okvetlenül közölte volna. Ugyanis mikor a bulgárokhoz ér, kiemeli,hogy ®k külön nyelvvel bíró pogány <strong>és</strong> barbár nemzet. A többi tehát a magyart is beleértve ugyanazt a nyelvet beszéli. (Ha csak arrólvolna szó, hogy a bulgárok a türk nyelv egy másik dialektusát beszélik, minta tizenhárom felsorolt szintén török nép, akkor igencsak furcsa lenne, ha eztZakariás rétor kiemelné, mid®n a magyarok sokkal eltér®bb nyelvét említ<strong>és</strong>nélkül hagyja!) Egyébként e felsorolt tizenhárom nép többsége k<strong>és</strong>®bb éppena Kárpát-medencében csapódik le (avarok, uturgurok, kuturgurok, onogurok,ugorok, kazárok-kabarok, kálizok stb.), amelyek ha törökök lettek volna,akkor a török lett volna a Kárpát-medence integráló nyelve, nem pedig a magyar.De az a magyar lett, s egyel®re máig az. S®t a XI. századi helynevekb®ltudjuk (Kniezsa István nyomán), hogy a Kárpát-medence a X-XI. században eleny<strong>és</strong>z® szigetekt®l <strong>és</strong> a peremvidékekt®l eltekintve színmagyar nyelvvolt. Tehát a tizenhárom felsorolt kaukázusi nép nyelve is közel a magyarralazonos volt. Ezzel vág egybe amint azt már kitárgyaltuk BíborbanszületettKonstantinosz közl<strong>és</strong>e is, mely szerint a kazárok <strong>és</strong> magyarok nyelve35
- Page 4: tus Byzantinus és Chorenei Mózes,
- Page 7 and 8: eléggé civilizáltak is voltak ah
- Page 9 and 10: uralkodik azon a vidéken [Szász B
- Page 11 and 12: maradt. Ezek leigázásáról van i
- Page 13 and 14: tokkal is igazolható avar-magyar k
- Page 15 and 16: kétségtelenül a párthus Arszaki
- Page 17 and 18: ad tér kiadó, Budapest, 1994., 25
- Page 19 and 20: dag, gud-makar népneveket emlegetn
- Page 21 and 22: τ≈ς Πoντικ≈ς oι νυν
- Page 23 and 24: a Varkana névhez sem nehéz hozzá
- Page 25 and 26: és uralta az egész országot, ame
- Page 27 and 28: ill. sötétb®r kazárokról való
- Page 29 and 30: Scythia maior (vö. a keleti hunok
- Page 31 and 32: nem hasonlítanak a türkökhöz, a
- Page 33: Ezen nyelvcsaládhoz képest a nnug
- Page 37 and 38: de lehet például, hogy az Agiôr
- Page 39 and 40: • Az y.§.n vagy ya§ni nép: az
- Page 41 and 42: legy®zvén, onnan kiztek; ott teh
- Page 43 and 44: ezen népek vallásáról, hitvilá
- Page 45 and 46: de czélját a haszonlesés és hel
- Page 47 and 48: magyarokra jöve és Szent Mártonn
- Page 49 and 50: haladhatunk.Amint már egy korábbi
- Page 51 and 52: a gries-indások éltek, hanem rés
- Page 53 and 54: magyarajkú népet kazárnak (kozá
- Page 55 and 56: El-Bakr szerint (Az országok és
- Page 57 and 58: nián és Abarországon keresztül
- Page 59 and 60: földmvel®kként élnek. ... A hun
- Page 61 and 62: kezdetei óta folyamatosan adatolha
- Page 63 and 64: Mar-Ibas-Katina örmény író évk