4.2. (Anonymus vallomása)E szakasz címét azért tettük zárójelbe, mert Béla király névtelen jegyz®je alegnagyobb jóakarattal sem nevezhet® kútf®nek (az eg<strong>és</strong>z dolgozat folyamánódzkodtunk magyar krónikások adataira támaszkodni). Most mégis hozzáfordulunk, mert abban, amiben tanácsát kérjük, nem állt érdekében az igazságotelfordítani. Ugyanis Anonymustól azt kérdezzük, hogy kik lakták Erdélyt,Bihart s a Temesközt a honfoglalás el®tt <strong>és</strong> után, eg<strong>és</strong>zen István királykoráig. S jóllehet Anonymus válasza eddigi gondolatmenetünk szempontjábólnem lehet perdönt®, az mégis megnyugtathat, hogy leírása a mi következtet<strong>és</strong>einkhezjól illeszkedik, míg a hivatalos történetírás ide vágó állításaitólantagonisztikusan különbözik.Anonymus szerint a honfoglalás el®tt Erdélyben a blak Gyalu volt azúr, Biharban a kozár (<strong>és</strong> bolgár módra kevély) Mén-Marót, a Temesköz<strong>és</strong> a Marosszög vidékén pedig Galád vezér. (Galád vezér népét Anonymusnem nevezi néven, de írja, hogy serege blakokból, bolgárokból <strong>és</strong> kunokbólállt.) Aztán Anonymus leírja, hogy Gyalu népe urának választotta Töhötömöt(azaz ugyanott élt tovább, mint annakel®tte), Mén-Marót királyságalényegében változatlanul megmarad a magyar impériumon belül, Galád vezéris életben marad. S®t Galád utóda, Ajtony Magyarország egyik legnagyobbhatalmú ura István korában, aki szinte egyenrangú riválisa Árpád utódának.Mindez azt jelenti, hogy Erdély, Bihar, a Temesköz <strong>és</strong> a Marosszög területénmég István korában is javar<strong>és</strong>zt azok a népek éltek, mint a honfoglalás el®tt.Namost a hivatalos verzió szerint ezek túlnyomór<strong>és</strong>zt török <strong>és</strong> szláv nyelvnépek voltak. (S®t a honfoglalókkal bejött, állítólag török nyelv kabarok<strong>és</strong> beseny®k is az ® etnikai tömbjeiket gyarapították.) Ehhez hozzávéve azt,hogy Erdélynek az elmúlt ezer évben folyamatosan fennállt a külön státusza,<strong>és</strong> amúgy is nagy erd®ségek választották el az anyaországtól, törvényszerenkövetkezik az, hogy Erdély a középkor végén még mindig túlnyomór<strong>és</strong>zt töröknyelv. Mármint ha következtet<strong>és</strong>ünk kiindulása helyes volt. Ám mint jóltudjuk Erdély a XVII. századig a legtisztább magyar nyelvterület, s®t KniezsaIstván térképe szerint már a XI. században is szinte kizárólag magyarnyelv. Mit jelent ez? Azt, hogy Erdélyben, Biharban <strong>és</strong> a Temesközben mára honfoglalás el®tt is túlnyomór<strong>és</strong>zt magyarajkú népek éltek. Tehát mid®nAnonymusra nem is akarunk támaszkodni, csupán az általunk valóságosnaktartott eseményeket visszaigazoló kapcsolódási pontokat keresünk meg kellállapítanunk, hogy Anonymus adatai is az avar-magyar etnikai folytonosságottámogatják. Arról nem is beszélve, hogy Anonymus a Biharban él®52
magyarajkú népet kazárnak (kozárnak) nevezi.4.3. Székelyek a honfoglalás el®ttA székelyeket a hivatalos történ<strong>és</strong>zek nagyobb r<strong>és</strong>ze vagy egy eredetileg töröknyelv népcsoportnak állítja lenni, vagy eredend®en magyarnak, de ezesetbenazt mondják, hogy ®k is Árpáddal jöttek be.A székely <strong>és</strong> magyar népi emlékezet mindehhez képest azt mondja, hogya székelyek Atilla népének maradékai, akik a Kárpát-medencében megértékÁrpádék bejövetelét. Tény, hogy a székelység magát mindig a magyartólkülön nemzetnek tartotta (s ezt a trianoni tragédiáig büszkén is vallotta).Tudnunk kell azt is, hogy a régi magyar krónikák a honfoglaló magyarságotnem etnikai, hanem politikai egységként tekintették s ezen értelemben a székelyeketélesen megkülönböztették a magyaroktól. Term<strong>és</strong>zetesen szó nincsarról, hogy ezen forrásadatok etnikai kölönböz®ségre is utalnának.A székelyek mindig is a legtisztább magyar nyelvet beszélték. Ha törököklettek volna, akkor nagy tömbben élvén meg®rizték volna a magyarnálsokkal egyszerbb török nyelvüket. Pláne, ha tudjuk, hogy a XIII. századtólkezdve folyamatosan a székelyek közvetlen szomszédságát mindinkább nemmagyar, hanem német, oláh <strong>és</strong> török nyelv népek foglalták el! S a székelységa legutóbbi id®kig nem keveredett még a magyarokkal sem! De Székelyföldönmég csak nyoma sincs a törökségnek. S®t inkább a székelyek az egyiklegarchaikusabb magyar nyelvet beszélik. S®t mi több: a székely helynevek,ha lehet mondani, a magyarországiaknál is magyarabbul hangzanak a maifül számára. Vegyünk például mintát egymással szomszédos magyarországiill. székelyföldi falvakból: Bölcske, Madocsa, Harta, Pataj, Köml®d, Ordas,Paks, Géderlak illetve Illy<strong>és</strong>mez®, Parajd, Sófalva, Pálpataka, Korond,Kalonda, Firtosváralja, Farkaslaka, Kecset. Mindkét mintában van azonnalérthet® <strong>és</strong> nem els®re érthet® név is; de szembetn®, hogy a székely helynevekközött sokkal nagyobb a mai beszélt nyelven érthet® nevek aránya, minta magyarországiak között (a választás véletlenszerségét a helyek szomszédosvoltával igyekeztünk biztosítani). Nyugodtan kimondhatjuk hát, hogy aszékelyek soha nem voltak török nyelvek. (Kniezsa István már említett térképeis kizárja egy, a székelységhez hasonló nagyságú török nyelv etnikumjelenlétét a XI. századi Magyarországon.)Ett®l független dolog az, hogy a székelység a hétmagyartól független politikaiképlet volt, s ez a függetlenség jogilag 1848-ig fent is állt. A magyarkirályok pedig Székelyföldnek nem adtak volna külön jogokat éppen az ®s-53
- Page 4: tus Byzantinus és Chorenei Mózes,
- Page 7 and 8: eléggé civilizáltak is voltak ah
- Page 9 and 10: uralkodik azon a vidéken [Szász B
- Page 11 and 12: maradt. Ezek leigázásáról van i
- Page 13 and 14: tokkal is igazolható avar-magyar k
- Page 15 and 16: kétségtelenül a párthus Arszaki
- Page 17 and 18: ad tér kiadó, Budapest, 1994., 25
- Page 19 and 20: dag, gud-makar népneveket emlegetn
- Page 21 and 22: τ≈ς Πoντικ≈ς oι νυν
- Page 23 and 24: a Varkana névhez sem nehéz hozzá
- Page 25 and 26: és uralta az egész országot, ame
- Page 27 and 28: ill. sötétb®r kazárokról való
- Page 29 and 30: Scythia maior (vö. a keleti hunok
- Page 31 and 32: nem hasonlítanak a türkökhöz, a
- Page 33 and 34: Ezen nyelvcsaládhoz képest a nnug
- Page 35 and 36: azonosságát állapították meg;
- Page 37 and 38: de lehet például, hogy az Agiôr
- Page 39 and 40: • Az y.§.n vagy ya§ni nép: az
- Page 41 and 42: legy®zvén, onnan kiztek; ott teh
- Page 43 and 44: ezen népek vallásáról, hitvilá
- Page 45 and 46: de czélját a haszonlesés és hel
- Page 47 and 48: magyarokra jöve és Szent Mártonn
- Page 49 and 50: haladhatunk.Amint már egy korábbi
- Page 51: a gries-indások éltek, hanem rés
- Page 55 and 56: El-Bakr szerint (Az országok és
- Page 57 and 58: nián és Abarországon keresztül
- Page 59 and 60: földmvel®kként élnek. ... A hun
- Page 61 and 62: kezdetei óta folyamatosan adatolha
- Page 63 and 64: Mar-Ibas-Katina örmény író évk