az elnevez<strong>és</strong> már nem általánosan használatos a sztyeppei népekre. Hatörökök lettek volna, valószínleg annak nevezte volna ®ket.3. A krónika meger®síti a kazár-bolgár testvériséget, s®t illeszkedik Mihálypátriárka közl<strong>és</strong>éhez (aki a bolgárokról való közl<strong>és</strong>ét az Al-Dunáhozvonulással fejezi be, emez pedig éppen azzal kezdi), ahonnan a wugurnev testvérnép ha csak erre e két közl<strong>és</strong>re támaszkodunk vagy afehér ugor, vagy a fekete ugor, de inkább mindkett®.)Ami mindebb®l számunkra pillanatnyilag is a legfontosabb, az az, hogya krónika szerint a magyarok legalább két hullámban szállták meg a Kárpátmedencét:a VII. század közepén <strong>és</strong> a IX. század végén.Szláv jövevényszavaink is amellett tanúskodnak, hogy a magyarság jóvalÁrpád el®tt érintkezett nyugati szlávokkal (ó-szlovénokkal). VámbéryÁrmin A magyarság keletkez<strong>és</strong>e c. könyvében (Budapest, Franklin-Társulat,1895. 111-116. old.) példák hosszú sorával igazolja, hogy a magyar nyelvbentalálható szláv szóegyez<strong>és</strong>ek szinte kizárólag az ó-szlovén nyelvvel egyeztethet®k,csehvel, szlovákkal vagy mai délszlávval nem; márpedig a X. századbanszámottev® szlávság (már-még) nem élt a Kárpát-medence belsejében. A maimagyarországi szlávok ®sei csak jóval k<strong>és</strong>®bb kezdtek beszivárogni az országterületére. Makkay János történ<strong>és</strong>z (Indul a magyar Attila földjére, KözdokBudapest, 1996. 98-103. old.) lényegében megismétli Vámbéry érveit, deegy további fontos momentumot is kiemel: A magyarság kazár kapcsolatairévén nyilván nagyon jól ismerte a zsidókat, mégis a rájuk vonatkozó maizsidó szavunk eg<strong>és</strong>zen bizonyos, hogy Kárpát-medencei, honfoglalás el®ttiszláv átvétel.A helynevek ill. temet®k vallomásait illet®leg pedig idézzük László Gyulát:Eléggé megbízhatóan ismerjük a történeti Magyarország XI. századinépességét. Ennek a korszaknak pompás számvet<strong>és</strong>ét k<strong>és</strong>zítette el a SzentIstván Emlékkönyvben (1938) Kniezsa István. Dolgozatának címe: Magyarországnépei a XI. században, <strong>és</strong> a szöveget egy szemléletes térképkíséri. Ebb®l kiderül, hogy az Árpád-kor els® századában két nagyobb tömegnépességgel számolhatunk: a központi területeken sr magyar lakosság él,az erd®s vidékeken, leginkább a peremeken pedig szlávok. Kisebb töredékekbentörök nyelv <strong>és</strong> német nyelv népek is kimutathatók, de csak eleny<strong>és</strong>z®százalékban.Ez a térkép az alapja a továbbiaknak. A szerz® ugyanis <strong>és</strong>zrevette, hogyÁrpád magyarjai nem szállták meg mindazokat a területeket, ahol el®z®leg50
a gries-indások éltek, hanem r<strong>és</strong>zben kikerülték ®ket, s nyilván azért, mertazok srn lakott területek voltak. Eszerint a X. századi Magyarországona magyar helyneveket mutató területeket két nép népesítette be: Árpád magyarjai<strong>és</strong> a gries-indás k<strong>és</strong>ei avarok. Persze ebb®l az is következik, hogy agries-indásoknak magyarul kellett beszélniük, hiszen egyébként hogyan adhattakvolna szállásaiknak magyar neveket! Téves tehát korábbi történ<strong>és</strong>zeinknekaz a véleménye (mert valóban csak vélemény volt, semmiféle adatnem bizonyította!), hogy amennyiben avar maradékok éltek volna a honfoglaláskor,azok már elszlávosodtak volna. Az avarok lakta területeken elég ritkánakadunk egy-egy szláv helynévre, a helynevek dönt® többsége magyar!A 670-ben bejött k<strong>és</strong>® avarok, azaz onogurok nyelve nagyr<strong>és</strong>zt már magyarkellett hogy legyen. E feltev<strong>és</strong> mellett egy sereg más érv is szól. Láttuk már,hogy a külföld minket nem magyaroknak nevez, hanem az onogur népnévb®lképzett kifejez<strong>és</strong>ekkel illet (ungar, hongrois, ungur, venger stb.); azt is tudjuk,hogy 670-ben onogur törzsek telepedtek Pannóniába, egyid®ben a dunaiBolgárország megalapításával. Hogy az onogurok népe már magyar lehetett,bizonyítja temet®ink embertani anyaga is: a mai magyar nép jór<strong>és</strong>zt a k<strong>és</strong>eiavarok leszármazottja! (László Gyula: Emlékezzünk régiekr®l . . . KépesTörténelem, Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1979.)Ha valaki <strong>és</strong> ezt már mi mondjuk azon egyetlen szóbajöhet® kifogásttámasztaná a fenti elmélettel szemben, miszerint a leletek alapján a griesindások<strong>és</strong> Árpád honfoglalói nem pontosan ugyanúgy öltözködtek vagy temetkeztek,az vegye gyelembe, hogy például a székelyek már a IX. századbanÁrpád magyarjaival megegyez® nyelvet beszéltek, de tömbben élvén még a XX. században is a többi magyartól elüt® viseletük, zenéjük, szokásaikvannak. Persze mind a székelyek, mind a magyarok néprajza ugyanazonközép-ázsiai eredetre mutat, de a délkelet-káspi árnyalatok különböz®sége aKárpát-medencében is megmutatkozik.Láthatjuk tehát, mily nagyszámú érv szól az avar-magyar folytonosságmellett. Ellene ugyanakkor soha senki semmilyen épkézláb érvet nem tudottfelhozni pusztán vogul gyököket. Ámde ezek ellenérveit is tökéletesensemmivé teszi a korábbi érveink által kirajzolódó szkíta-eftalita-kazár nyelvifolyamatosság, s®t annak csak számbavehet® lehet®sége is. Az avar-magyarkontinuitást a továbbiakban tényként kell kezelnünk.(Szégyen-gyalázat, hogy ebben az évben (2000) a millenniumot ünnepl®kállnak a kozmopolitákkal szemben, holott igaz magyaroknak kellene felállniuka millenaristákkal szemben. Hiszen legalább tizenhárom <strong>és</strong> fél évszázada ezaz ország a mi országunk: Hungária.)51
- Page 4: tus Byzantinus és Chorenei Mózes,
- Page 7 and 8: eléggé civilizáltak is voltak ah
- Page 9 and 10: uralkodik azon a vidéken [Szász B
- Page 11 and 12: maradt. Ezek leigázásáról van i
- Page 13 and 14: tokkal is igazolható avar-magyar k
- Page 15 and 16: kétségtelenül a párthus Arszaki
- Page 17 and 18: ad tér kiadó, Budapest, 1994., 25
- Page 19 and 20: dag, gud-makar népneveket emlegetn
- Page 21 and 22: τ≈ς Πoντικ≈ς oι νυν
- Page 23 and 24: a Varkana névhez sem nehéz hozzá
- Page 25 and 26: és uralta az egész országot, ame
- Page 27 and 28: ill. sötétb®r kazárokról való
- Page 29 and 30: Scythia maior (vö. a keleti hunok
- Page 31 and 32: nem hasonlítanak a türkökhöz, a
- Page 33 and 34: Ezen nyelvcsaládhoz képest a nnug
- Page 35 and 36: azonosságát állapították meg;
- Page 37 and 38: de lehet például, hogy az Agiôr
- Page 39 and 40: • Az y.§.n vagy ya§ni nép: az
- Page 41 and 42: legy®zvén, onnan kiztek; ott teh
- Page 43 and 44: ezen népek vallásáról, hitvilá
- Page 45 and 46: de czélját a haszonlesés és hel
- Page 47 and 48: magyarokra jöve és Szent Mártonn
- Page 49: haladhatunk.Amint már egy korábbi
- Page 53 and 54: magyarajkú népet kazárnak (kozá
- Page 55 and 56: El-Bakr szerint (Az országok és
- Page 57 and 58: nián és Abarországon keresztül
- Page 59 and 60: földmvel®kként élnek. ... A hun
- Page 61 and 62: kezdetei óta folyamatosan adatolha
- Page 63 and 64: Mar-Ibas-Katina örmény író évk