Ignoranten (!) (A. L. Schlözer's, Kritisch-historische Nebenstunden, Göttingen,1797. 8.S. 106.) Érdekes módon az ugyanezen írók által lejegyzettszavak alakjával már messze nem voltak ennyire kritikusak; annyira nem,hogy saját elméletük eg<strong>és</strong>zét arra alapozzák. Értsd: a modern történ<strong>és</strong>zek asokévszázados görög lozóai iskolán pallérozódott bizánci írók elméjét megbízhatatlanabbnaktartják, mint azon írók fülét, akik egy számukra megtanulhatatlannyelv szavait kétségbeesett er®lköd<strong>és</strong>sel igyekeztek lejegyezni.Egyébként még elképzeli is nehéz, hogy a görögök a hasukra ütve azonosítottákvolna a hunokat a masszagétákkal. Aki ugyanis egy kicsit is ismeriaz ókori örmény kútf®ket, annak eszébe sem juthat, hogy tagadja amasszagéta-hun azonosságot. Pharb-i Lázár például a fehér hunokat srnfelváltva nevezi chusoknak <strong>és</strong> eftalitáknak. (Legalább annyira srn, mintPriszkosz rétor Atilla népét hunnak ill. szkítának.) Stephanus Asolichus szerintviszont: A masszagéták pedig, akik Balh-ban laknak, chusok (HistoriaArmeniae). Tehát már csak innen is eftaliták=chusok=masszagéták.De Faustus Byzantinus (IV. század) még nyíltabban ír: A masszagétákkirálya számos hun hadak vezére. ... Azon id®ben a saját vére,Chosroes, Armenia királya ellen bosszút forraló masszagéta király, Sanesanegybegyjté hunjainak minden hadait ... A masszagéták királya Sanesanvala az Arszakidák nemzetségéb®l, mert tudnunk kell, hogy az örmények <strong>és</strong>masszagéták királyai vérrokonok, <strong>és</strong> azon egy Arszakida nemzetségb®lszármaznak. Gergely tehát a masszagéták királyának, a számos hunhad fejedelmének jelenlétében hirdetni kezdé népének Krisztus evangéliumát... 342-ben Krisztus után. (Faustus Byzantinus: Historia Armeniae)Teljesen világos, hogy azon masszagétáknak nevezett hunok, akiknek azörményekkel régóta közös uralkodóháza van a párthus Arszakida-ház , aIV. század közepén nem azonosíthatók semmilyen, Kína határvidékér®l sebtibenodaszalajtott népcsoporttal. Ezek a hunok valóban a régi masszagétákkalazonosak. A IV. század közepe <strong>és</strong> a forrásokban ett®l kezdve jelenlev®hun nevezet kontinuitása miatt ugyanakkor ezek kétségtelenül az ún. európaihunokkal is azonosak, akiknek száz évvel k<strong>és</strong>®bb Atilla lesz a királyuk! (Akútf®k alapján az európai hunok <strong>és</strong> alánok legalább Krisztus ideje óta érintkez<strong>és</strong>benálltak, s err®l az örmény szemtanúk is nyilvánvalóan tudtak. Ennekfényében kizárt, hogy Faustus Byzantinus az el®bb idézett <strong>és</strong> nagyon is beszédes közl<strong>és</strong>ében más népet nevezett volna hunnak-masszagétának, minta k<strong>és</strong>®bbi Atilla-féle hunokat. De a szövegösszefügg<strong>és</strong> alapján ugyanúgy kizárt,hogy ne az Arszakida-dinasztia uralma alatt régóta álló masszagétákatnevezte volna hunnak.) Továbbá e hunok dinasztiája a IV. század közepén14
kétségtelenül a párthus Arszakida-dinasztia. Ugyanezt tanúsítja a X. századbanélt B r un perzsa-arab író, aki az India <strong>és</strong>zaki vidékein megmaradt fehérhun dinasztiáról írja, hogy a mondott id®ben már hatvan nemzedék óta uralkodottazon a vidéken. Tehát a fehér hun dinasztia a párthus korba nyúlikvissza, s azonos az Arszakida-dinasztiával, amely uralkodókat adott a fehérhunok mellett az örményeknek, indusoknak, de a masszagétáknak is, mégpediga fenti közl<strong>és</strong> szerint eg<strong>és</strong>zen Atilla koráig. (Értsd: Atilla is nagy valószínséggelaz Arszakida-házból származott.) Az Atillára vonatkozó forrásokegyébként srn írnak Atilla masszagétáiról illetve Atilláról mint a masszagétákkirályáról (amely masszagétáknak Arszakida uralkodóik vannak!), mostmár látjuk, hogy nem véletlenül. (Atilla nemzetségét egyébként az ún. óbolgárfejedelmi lista Dulo néven nevezi, s a fentiek szerint ezzel azonos fehérhun nemzetség nevét a pandzsábi felirat Jaula névvel jelöli. Mindkét névmegfelel a magyar Gyulának, hogy a beseny® <strong>és</strong> alán vonatkozásokat márne is említsük. Valószínleg eg<strong>és</strong>zen egyszeren Nagy Arszák nemzetségnevevolt gyula.)Mint ahogy azt is tudjuk (<strong>és</strong> fentebb már kitárgyaltuk), hogy a hun <strong>és</strong>eftalita nevek már Tiridates örmény király Kr.u. 305-ben felállított díszoszlopánis szerepelnek, jóval korábban, mint hogy bárminém altáji népalakulatmegjelent volna az egykori Párthus Birodalom területén. A feliratszerint az Arszakida-ház az euthalita királyi család leszármazottja. S®t aztis láttuk, hogy az Arszakidák eme hagyománya mindenképpen a Kr.e. századokbólered.Hogy a hunok nem altáji, hanem a klasszikus szkíta népek világából ered®etnikum voltak, azt a fentieken túl Ptolemaiosz, Marcianus Periplusa, TyrosiMarinos <strong>és</strong> Dionysius Periegetes II. századi tudósításai is kétséget kizáróváteszik. Ptolemaiosz a Fekete-tenger fölött, roxolánok <strong>és</strong> bastarnák közöttszerepelteti a hunokat (µεταξυ δε Bασταρνων, και Φoξoλανων Xoυνoι,Geographica, III. 5.25.), Dionysius Periegetes a hunokat (Oυννoι) is a Káspitótólnyugatra említi, Tyrosi Marinos pedig a Dontól nyugatra helyezi ®ket(hunoi). Marcianus Periplusa is eme vidéken, az alánok szomszédságábanjelzi a hunokat.Ezek mind egybehangzó II. századi tudósítások! Ezek a hunok bizonynem lehetnek hiung-nuk. (Ugyanebben az id®ben Kr.u. 151-ben a hiungnukmég éppen a szien-pikkel hadakoznak a Tien-santól keletre, ahonnanmég Ptolemaiosz haláláig Kr.u. 178-ig sem érkezhettek volna a roxolánok<strong>és</strong> bastarnák Kárpát-Pontus vidéki szállásai közé, még váltott lovakkalsem!) S®t Marcianus Periplusa az általa említett hunokat európai hunok-15
- Page 4: tus Byzantinus és Chorenei Mózes,
- Page 7 and 8: eléggé civilizáltak is voltak ah
- Page 9 and 10: uralkodik azon a vidéken [Szász B
- Page 11 and 12: maradt. Ezek leigázásáról van i
- Page 13: tokkal is igazolható avar-magyar k
- Page 17 and 18: ad tér kiadó, Budapest, 1994., 25
- Page 19 and 20: dag, gud-makar népneveket emlegetn
- Page 21 and 22: τ≈ς Πoντικ≈ς oι νυν
- Page 23 and 24: a Varkana névhez sem nehéz hozzá
- Page 25 and 26: és uralta az egész országot, ame
- Page 27 and 28: ill. sötétb®r kazárokról való
- Page 29 and 30: Scythia maior (vö. a keleti hunok
- Page 31 and 32: nem hasonlítanak a türkökhöz, a
- Page 33 and 34: Ezen nyelvcsaládhoz képest a nnug
- Page 35 and 36: azonosságát állapították meg;
- Page 37 and 38: de lehet például, hogy az Agiôr
- Page 39 and 40: • Az y.§.n vagy ya§ni nép: az
- Page 41 and 42: legy®zvén, onnan kiztek; ott teh
- Page 43 and 44: ezen népek vallásáról, hitvilá
- Page 45 and 46: de czélját a haszonlesés és hel
- Page 47 and 48: magyarokra jöve és Szent Mártonn
- Page 49 and 50: haladhatunk.Amint már egy korábbi
- Page 51 and 52: a gries-indások éltek, hanem rés
- Page 53 and 54: magyarajkú népet kazárnak (kozá
- Page 55 and 56: El-Bakr szerint (Az országok és
- Page 57 and 58: nián és Abarországon keresztül
- Page 59 and 60: földmvel®kként élnek. ... A hun
- Page 61 and 62: kezdetei óta folyamatosan adatolha
- Page 63 and 64: Mar-Ibas-Katina örmény író évk