A szkítáktól a székelyekig és magyarokig - Levente Vezér honlapja

és uralta az egész országot, amely egészen a Fekete-tengerig terjedt ki .... Dehol van ez a valaha volt Szármácia?A szövegkörnyezetb®l világos, hogy nem lehet szó sem a Kárpát-medencei,sem a Don-vidéki Szarmataföldr®l. Chorenei Mózes örmény földrajzíró egybizonyos északi Szármáciában lakó népeket említ (többek között a kazárokatés abházokat), ami alapján ez az északi Szármácia csakis a Kaukázus ésattól közvetlenül északra es® terület lehet. Ez feltételez egy déli Szármáciátis, ami csak Transzkaukázia lehet. A szicíliai Diodórosz mindezzel teljesösszhangban a Kr.e. I. században azt közli, hogy a szarmaták Médiábóltelepültek a Don vidékére. Persze teljesen nyilvánvaló, hogy a Kaukázusonkeresztül vonultak. (Diodórosz II. 45.) Tehát a szóbanforgó régebbi Szármáciamindenképpen a transzkaukáziai vagy a dél-káspi régió, és semmi esetresem az Altáj környéke, ahova hivatalos történészeink a kazárok ®shazáját teszik.Mela Pomponius ugyanezt er®síti meg, mid®n a szarmatákat leginkábba párthusokhoz hasonlóknak mondja. A párthusok ugyanis nem tatárok már csak a szobrok alapján sem; tehát Szármácia nem lehet az Altáj vidékén.A kazárok sem lehetnek tehát semmiképpen türkök csakis valamelydél-káspi etnikum.De bármelyik más kútf®t fogjuk vallatóra, ugyanezt mondja.A VI. századi Ephesos-i János krónikája nyomán író Mihály szír pátriárkaaz 585-ös évre vonatkozólag írja, hogy az eftalita birodalom területér®l háromtestvérnép indult útnak, s a Káspi-tavat délr®l megkerülve, átkelt aKaukázuson. E három népet három testvér vezette. Egyikük, Bulgar népévelaz al-Dunánál, a másik két testvér népei a Dontól keletre, a és a Káspi-kapukvidékén telepedtek le, nevezetesen Barsiliában, amely az alánok országa volt.E két nép bulgár és wugur nev, amelyeket majd kés®bb kazárnak neveznekaz id®sebb vér, Khazarig után. (Michael Patriarcha Auctorianus, SyrusAntiochiensis: Chronicon libri XXI. Longlois 1868. ill. Chabot, J.-B.: Chroniquede Michel le Syrien, Patriarche jacobite d'Antioche (1169-1199), I-IV.Paris, 1899-1924. és Altheim, F. - Stiehl, R.: Michael der Syrer über das ersteAuftreten der Bulgaren und Chazaren. Berlin, 1950., valamint Marquart J.:Osteuropäische und ost asiatische Streifzüge. Leipzig, 1903. 484-485. old.)Teljesen nyilvánvaló, hogy itt a bolgár, kazár és magyar népr®l van szó! Aközös kazár-bolgár-ugor eredetet meger®síti a Nyesztor-krónika, József kazárkirály és Joszef Ben-Gorion héber író, de Istahri és Ibn Hauqal arab írókazon közlése is, miszerint Bulgár nyelve olyan, mint a kazárok nyelve. Másrésztaz évszám és hely alapján világos, hogy a kazárok, bolgárok és ugorokaz eftalita birodalom felbomlása nyomán kezdték meg vándorlásukat, tehát25