NN. 69/70 LUGLIO-AGOSTO/SETTEMBRE-OTTOBRE 2009 - EPA
NN. 69/70 LUGLIO-AGOSTO/SETTEMBRE-OTTOBRE 2009 - EPA
NN. 69/70 LUGLIO-AGOSTO/SETTEMBRE-OTTOBRE 2009 - EPA
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Botár Attila (1944) ― Veszprém<br />
ÚJABB FÉLCÉDULÁK<br />
XVI.<br />
A vároldal. Alkalmi szökőkút<br />
még érintetlen tincseibe veszve<br />
asszony s lánya lejt át az időn úgy:<br />
soha tekintet és szív ne felejtse.<br />
XVII.<br />
Kettőnek lenni fáj. Ó, irgalom!<br />
Hiába mondod: „Egy veled az Isten.”<br />
Az idő rozsdáját kiizzadom,<br />
magányos páncél: nő körül az ingem.<br />
XVIII.<br />
A meséből néhány lapot átír<br />
tudásod, ettől a mese még mese.<br />
Lehet: mézet szopogat a vámpír,<br />
s egy zugolyban pók a Vénusz hitvese.<br />
XIX.<br />
A szív kanócán lobog, elakad,<br />
rohan a láng, ácsorog, félre-csámpáz.<br />
Első, világos lépcsőfokokat<br />
feléd homályban teszi, Tiszta Lámpás.<br />
XX.<br />
Szegényen. Csak a szél tudta nevét.<br />
Úgy élt kietlen vagy kies vidéken<br />
a homályt szemelgető ivadék<br />
igen és nem világos szóközében.<br />
Wladislaw Broniewski (1897-1962)<br />
NÉVTELEN<br />
Akár egy távoli dal, mint illatos orgona<br />
virág lángja a Visztula partján,<br />
mint mámor mely vízbe sodor<br />
a mazóvi, vakító fényben,<br />
ami még nem volt s egyszer talán lesz majd,<br />
megriad, félve reszket még,<br />
akár nyírfa ágacska, új levelet hajt,<br />
amely futna, ölelve,<br />
visszafoghatatlanul akár a májusi pázsit,<br />
mint parton a víz csobogása,<br />
mint madár, amely felhők közt cikázik,<br />
s vele repül párja,<br />
mint szárnyak suhogó hangja lebeg magasan,<br />
mint boldogok az égben<br />
bennem ő olyan volt, olyan,<br />
hogy most túl nehéznek érzem…<br />
Fordította © Tamás István<br />
Ornella Fiorini ― Ostiglia (Mn, I)<br />
A KIMONDOTT SZAVAK<br />
(Li paroli diti / Le parole dette)<br />
Ma éjjel<br />
a hold is<br />
hamisnak látszik<br />
követ engem<br />
a biciklin<br />
eltűnik, felbukkan<br />
fehéren,<br />
kereken alászáll<br />
a Pó<br />
vizén függ<br />
ma éjjel sikerül<br />
majd megterítenem<br />
az asztalt<br />
az édes vizek<br />
találkoznak a keserű<br />
vizekkel<br />
és kagylókról mesél<br />
a tenger<br />
most már ismerem<br />
az összes<br />
kimondott szót,<br />
a bőrömön<br />
válnak valóra<br />
és a Pó<br />
olyan nagy lesz<br />
holnap is,<br />
hogy én nem leszek<br />
én<br />
többé.<br />
EGY MÁSFÉLE SÉTA<br />
(Na caminada diferenta /Una camminata differente)<br />
Szeretek sétálni<br />
az emberek<br />
szeme mögött<br />
begyűjteni<br />
a halánték<br />
mentén<br />
lecsorgó<br />
időt,<br />
fényes<br />
vagy füstös<br />
szerelemek tengerét<br />
virágok közé<br />
kifeszítve,<br />
vagy lyukasan<br />
és eldobva,<br />
jégcsapokba<br />
belefagyva<br />
aztán<br />
míg rebbennek<br />
a pillák<br />
megérkezem<br />
a szájszögletébe<br />
vagy az alá<br />
és kezembe fogom azt,<br />
ami az álmokból<br />
megmaradt.<br />
Az eredeti versszövegeket ld. az előző számunk 43-45.<br />
oldalán, a «Cocktail delle Muse gemelle» c. rovatban.<br />
Interneten pedig az alábbi oldalon:<br />
http://www.osservatorioletterario.net/cocktail67-68.pdf<br />
Fordította © Erdős Olga<br />
OSSERVATORIO LETTERARIO Ferrara e l’Altrove A<strong>NN</strong>O XIII – <strong>NN</strong>. <strong>69</strong>/<strong>70</strong> <strong>LUGLIO</strong>-<strong>AGOSTO</strong>/<strong>SETTEMBRE</strong>-<strong>OTTOBRE</strong> <strong>2009</strong><br />
105