magyar klasszikusok. [Az elöszót irta gróf Klebelsberg Kuno]

36.
Ferenc Jóska ha fölül a lovára,
Visszagondol a rekruta korára,
Elkezdenek a könnyei hullani, —
De sokat kell a bakának szenvedni I
Ferenc Jóska aranyos ládája,
Benne van a kis könyvem bezárva.
Majd kiadja áztat nemsokára.
Szeptembernek huszadik napjára.
Ferenc Jóska új zászlót csináltatott,
Közepébe arany bett rakatott.
Rózsafából csináltatta a nyelét.
Rávágatta öreg baka idejét.
Ferenc Jóska téli, nyári pokróca.
Három évig húzogattam magamra,
De már mostan kijutottam alóla.
Húzogassa az a bundás regruta.
Én az éjjel azt az álmot álmodtam,
Ferenc Jóskát komisz ruhába láttam.
Fényes kardját balfelére kötötte,
A fiait a csatába vezette.
Ferenc Jóska azt adta ki parancsba :
Ágyúszóval ébresszenek hajnalba.
Szól az ágyú, ropognak a fegyverek.
Most válik el, mit ér a magyar gyerek?
37-
Ferenc Jóska mezitláb
ment sétálni.
Mert nem tudtak néki csizmát vasalni :
Kilenc kovács nem merte elvállalni.
Mert nem tudtak gyémánt patkót csinálni.
Magyar néixialok. "