magyar klasszikusok. [Az elöszót irta gróf Klebelsberg Kuno]

136
48.
Kedves rózsám, ha igazán szeretnél,
Magad mellé a nyeregbe ültetnél..
Gyenge vag}' még kis angyalom a lóra,
Játszik a ló s könnyen leesel róla.
Az én lovam arra vagyon kaptatva,
Többet megyén horpacon, mint jóllakva.
Én magam is arra vagyok kaptatva,
Szeretem a más babáját titokba!
49.
Kihajtom a ludam a rétre.
Elvágom a nyakát estére,
így rózsám, ugy rózsám, ugy lesz
Minden legénynek a másé jó.
A ludam a réten legelész,
A rózsám mellette heverész.
így rózsám, ugy rózsám, ugy lesz
Minden legénynek a másé jó.
jó,
jó.
Rászállott a madár a fára,
Elhagyott a babám bújába,
így rózsám, ugy rózsám, ugy lesz jó,
Minden legénj'nek a másé jó.
50.
Kiverem a lovam a rétre,
Magam is kimegyek melléje.
Vágok neki rendet kaszával.
Jól tartom a lovam szénával.
Kihajtom a lovam a rétre,
Magam is lefekszem melléje.
Szedek neki füvet sarlóval.
Jól tartom a lovam sarjúval.