magyar klasszikusok. [Az elöszót irta gróf Klebelsberg Kuno]

138
28.
Elszegdtem Tamócára bojtárnak,
Jó legelje lesz ottan a nyájnak ;
Fizetésem húsz forint tiz karajcár :
Megél abból egy bojtár.
Húsz pár birkatartást is
ajánlottak,
Foglalóba ötven karaj cárt adtak ;
Beittam a pipag3'ujtó csárdába',
Görgetegi határba'.
A gazdámmal leszek
majd egy kenyéren,
Jönnek értem szentgyör'napkor szekéren ;
Fölteszik a tulipányos ládámat,
Furuglyámat, dudámat.
így masérozok majd el a pusztára,
Goróf Szécsényinek a jószágára.
S ha a nyáját átolvassák kezemre,
Kihajtom a mezre.
Aztán addig furuglyálok dudálok,
Míg egy hü szeretre nem találok ;
Van a pusztán elég szke, barna lány,
Belém szeret egy talán.
. .
Ha megszeret, jól teszi, majd elveszem,
Édes kis feleségemnek nevezem .
Hetedhét országon nem lesz több ily pár.
Mint Tarnócán a bojtár.
29.
Én vagyok a petri gulyás.
Én rzöm a petri gulyát,
A bojtárom vizén, sáron.
Magam a paplanos ágyon.