magyar klasszikusok. [Az elöszót irta gróf Klebelsberg Kuno]

«55
Éljen, aki most issza ki
Borát a pohárból!
Éljen, aki nem vonja ki
Magát a barátságból
;
Éljen minden jóban járó,
Akár szegény, akár báró ;
Éljen minden vig mulatság,
Éljen a barátság!
Elmegyünk, elmegyünk,
Mindnyájan elmegyünk.
No de nem, nem, nem,
No de nem, nem, nem,
Nem megyünk mi innen el,
Mig a házi gazda minket
Furkósbottal ki nem ver!
^3-
14-
15-
.*
Ennek az embernek
Jó kocsija van,
Jó kocsija eltt
Jó két lova van.
Homok hegynek hogyha tartja :
Csipke-bokor megállítja.
Akkor mondja : gyi! . . .
Gyihi! . . . hü . . . hü . .
Hó!
i6.
Én vagyok a, én vagyok a kunsági fi,
Nem parancsol nékem senki.
Sem a jászság, sem a kunság.
Sem a szegedi biróság.
• Míí? ezt mondják, az alatt kell az ivónak poharát
kiüríteni.