magyar klasszikusok. [Az elöszót irta gróf Klebelsberg Kuno]

89
Még azt mondja az agyitor énnekem,
Hogy a hóhér veszi el az életem —
Trombitások három rufot fújjanak,
Jaj istenem! — holnap felakasztanak.
Édes anyám pénz van a kend zsebébe ;
Tartsa kend' hát, hadd markoljak beléje,
Csináltatok abból egy szép koporsót,
Sárga szeggel, hat sorjával ráveretem a jaj-szót.
59-
Jertek fiuk, kik egyszerre rukkoltunk,
Komisz mondurt, mindent beabfirolunk ;
Abfirolunk csákót, sapkát, egyebet,
Felejtsük el ezt a komisz életet.
Kapitány úr kiadta a parancsot,
Egybeliek vehetnek m.ár kalapot.
Kalap mellé szabadságos virágot.
Hadd sírjanak Debrecenben a lánx'ok.
60.
Kapitány úr, az Istenért, mit csináL
Éjjel-napal mindig mundért vizitál.
Vizitálja kapitány úr — nem bánom,
Csak engemet szabadságra bocsásson.
Ezredes úr kiadta a parancsot :
Minden honvéd baka kapjon bakkancsot,
A talpára negyven szöget veressen,
Minden kislány honvéd bakát szeressen.
61.
Kapitány úr azt mondja a bakának :
Ejnye de szép babája van magának!
— Bizony vitéz kapitány úr, van nékem.
Nem is adnám oda semmi kincsér' sem!