magyar klasszikusok. [Az elöszót irta gróf Klebelsberg Kuno]

XVUI
1846-ban megjelent Erdélyi János szerkesztésében egy
hataknas kötet ^Népdalok és Népmondáh) címen, melyet
1847-ben és 1848-ban egy-egy újabb kötet követett.
Az abszolút korszak, mely elnyomott minden nemzeti
törekvést s a Kisfaludy-Társaságot is elnémította, nem
volt alkalmas a szép kezdet folytatására. De teljesen
medd ez a korszak sem volt, ekkor gj^üjtötte össze a
lelkes miitárius püspök, Kriza János, a Székelyföld népköltésének
értékes virágait s adta ki 1863-ban Vadrózsák
cím alatt.
A Kisfaludy-Társaság, amint i86o-ban újra megkezdhette
mködését, már a következ évben elhatározta,
hogy megindítja magyar népköltési gyjteményének
új folyamát, Gyulai Pál szerkesztése mellett. Felhívása,
mely gyjtésre buzdította a népköltés barátait,
oly sikerrel járt, hogy már 1864-ben ki lehetett volna
adni egy kötetet. De kiadó nem akadt s a Magyar Népköltési
Gyjtemény iij folyamának két els kötete csak
1872-ben láthatott napvilágot. Gyulai Pál és Arany
László kitn szerkesztésében. A harmadik kötet jóval
késbb, kerek tíz év múlva követte a két elst. Ezután
hosszví szünet következett. A szerkesztk lemondtak s
csak 1902-ben, húsz év múlva jelent meg Sebestyén
G3'ula érdekes gyjtése, a Regös Énekek két kötete.
Azóta gjmjteménynk tizennégy kötetre szaporodott,^
de nem mind tartalmaz népdalokat, négy kötet kizárólag
népmesékbl áU. A Kisfaludy-Társaságén kívül más
gyjtemények is jelentek meg, kiválik ezek közül egj'ik
legérdemesebb gyjtnk Kálmány Lajos szegedvidékí
gyjtésének két kötete.
A népköltési gyjtéseknél két irányelv áll szemben
egymással, az esztétikai és a néprajzi szempont érvényesítése.
Az elbbi nem tartja érinthetetlen szentségnek
a nyers lejegyzést. A variánsok közt szabadon válogat,,
a fölösleges toldalékokat elhagyja, st a több variánsból
a dal legmvészibb formáját
igyekszik összeálh'tani.