magyar klasszikusok. [Az elöszót irta gróf Klebelsberg Kuno]

. Sej,
;
211
32.
Kedves rózsám ablakába',
Sej, haj, kedves rózsám ablakába'
Kinyílt a rózsa magába,
Sej, haj, magába.
Kétfelé hajlott az ága,
haj, kétfelé hajlott az ága,
Bort iszok az árnyékába'.
Sej, haj, ha lehet!
33-
Kertem alatt a Berettyó folydogál —
Hársfák alatt szke kis lány sírdogál.
Állj meg, szép viz, állj meg, rózsám fut tled,
Hószin nyakát hadd mossa meg belled.
Megállj, kis lán}^ csónakom eloldoztad,
A partról a zaj közé taszítottad ;
Meglakolsz még lányka, ezért, megállj csak.
Megcsókollak százszor, ha megtalállak.
— Hej, jó legény, eloldom én másszor is.
Ha megcsókolsz, visszaadom százszor is
Ugy is tied a szivem, mig csak élek.
Csókodtól én, barna legény, nem félek.
34-
Két fa között kisütött a holdvilág —
Ej istenöm, de nehéz az árvaság!
Én is azér' választottam szerett,
Mer' möguntam a magányos életöt.
Te kis lejány, mögböcsüld az anyádat.
Tisztán tartsad udvarbóli szobádat,
Csináltossál aranylábu nyoszolj-át.
Kibe babád belevághassa magát.
14*