magyar klasszikusok. [Az elöszót irta gróf Klebelsberg Kuno]

38
107-
Ha erdn veszek el,
Istenem, istenem,
Hol lesz a halálom? Ki temet el engem?
Erdn-e, vagy mezn. Ha tengeren veszek,
Vagy pedig tengeren? Ki sirat meg engem?
El is
Az erdei
eltemetnek
vadak.
Meg is megsiratnak
Az égi madarak.
io8.
Jaj de szennyes a kendje,
Talán nincsen szeretje?
Adja ide, hadd mossam ki,
Ugy sem szeret engem senki.
Kinek nincsen szeretje,
Menjen ki a zöld erdre,
írja fel egy falevélre,
Hogy neki nincs szeretje.
Kinek meghalt szeretje,
Menjen ki a temetbe,
írja fel a keresztfára,
Hogy itt nyugszik kedves párja.
Végig mentem a temetn,
Eszembe jutott szeretm.
De mi haszna jut eszembe,
Mikor már el van temetvei
109.
Káka tövén költ a ruca —
Jó földben terem a búza.
De ahol a hü lány terem.
Azt a földet nem ismerem
Seholsem.