magyar klasszikusok. [Az elöszót irta gróf Klebelsberg Kuno]

23
Egyszer v^oltam nálatok, Ha még elmék hozzátok,
Letörött az ágyatok. Jól megcsináltassátok.
Ide te, oda te, Ide te, oda te.
Subám alá gyere te! Subám alá gyere te!
62.
Esik es, ni a sár.
Ráncig sáros a csizmám.
Megérdemli az a lány.
Kiért sáros a csizmám.
A kutyák is ugatnak,
Talán meg is harapnak.
Ne félj, babám, nem hagylak,
Subám alá takarlak.
63-
Esteledik, a nap halad,
Tlem a rózsám elmarad.
Esteledik, a nap nyiigszik.
Tlem a rózsám búcsúzik.
Gyászba borút az hajnalom,
Nincs szivembe nyugodalom.
Mert elhagyott a kegyetlen,
Verje meg tet az Isten.
Vár' meg, vár' meg te kegyetlen,
Mert megver téged az Isten.
Verjen is meg azt kivánom :
Szeretetlen társat adjon,
Lelked vele ne nyugodjék,
Bággyadt tested ne aludjék.
Szived rólam gondolkozzék
;
Lábad akárhol sétáljon.
Szemed mind utánam járjon.
Szemed akárkit szeressen,
Szived engem ne felejtsen.