DOKTORI (PhD) - Nyugat-MagyarorszÃ¡gi Egyetem MezÅ‘gazdasÃ¡g

More documents

Recommendations

Info

9 A faj az általa kiváltott fertőzés látványosságának köszönhetően csakhamar a közvélemény figyelmét is felkeltette. Ez hozzájárult ahhoz, hogy intenzív kutatások céltáblájává vált, és a C. ohridella ma kétségkívül az egyik legjobban ismert kártevő rovar sok európai országban (Grabenweger, 2004/a). Az elmúlt húsz évben felhalmozott ismeretek azonban sok szempontból kiegészítésre szorulnak. Egy adott élőhelyen nem végeztek még olyan vizsgálatokat, amelyek a fák fertőzöttségét, az aknázómoly parazitáltságát vagy a parazitoid közösség összetételének változásait hosszabb távon nyomon követték volna. Meglehetősen hiányos a tudásunk az egyes parazitoidok életmódjával kapcsolatban is, nem ismerjük a környezeti vagy a gazdaszervezettel szemben támasztott igényeiket, vándorlási szokásaikat, az új gazdához való adaptáltságuk mértékét. A szakirodalomban alig állnak rendelkezésre adatok a moly és parazitoidjainak ökológiai igényeit illetően, és nem ismert az egyes fajok vertikális megoszlásának mikéntje sem a lombkoronában. Legfőképpen pedig hiányzik egy olyan módszer, amely a fák védelmét a környezet tisztaságának vagy a fák egészségének veszélyeztetése nélkül olcsón ás hatékonyan megoldaná. Az elmondottaknak megfelelően kutatómunkánk célja az alábbiak szerint összegezhető: 1. A vadgesztenyelevél-aknázómoly parazitáltságának vizsgálata 2. A vadgesztenyelevél-aknázómoly parazitoid közösségének vizsgálata 3. A vadgesztenyelevél-aknázómoly egyes fejlődési alakjai parazitáltságának vizsgálata 4. A vadgesztenyelevél-aknázómoly és parazitoidjainak rajzása, a moly egyes fejlődési alakjainak számított egyedsűrűsége és a szinkronizált fejlődés kérdései 5. A szabadon fejlődő levelekből kimutatott parazitáltság és a parazitoidok fellépési intenzitása változásának összefüggése 6. A vadgesztenyelevelek fertőzöttségének vizsgálata
10 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS 2.1. A vadgesztenyelevél-aknázómoly (Cameraria ohridella) rendszertani helye, morfológiája és átalakulása A vadgesztenyelevél-aknázómolyt – a követett rendszertől függően - a sátoraknás molyok (Lithocolletidae) vagy a keskenyszárnyú molyok (Gracillariidae) családjába sorolják. Az imágó kb. 5 mm testhosszúságú, 6-8 mm szárnyfesztávolságú mikrolepke (1. kép). Elülső szárnyai aranyló színűek, fémes csillogású vörösek vagy okkerbarnák, négy, részben összefüggő, feketével szegett keresztsávval (Deschka – Dimić, 1986; Czencz, 1996 in Kükedi, 2001; Freise – Heitland, 2004/a). Hátulsó szárnyai tollszerűek, sötétszürkék (Tilbury - Evans, 2003). A homloktájékot bóbitaszerű, hosszú homlokszőrzet díszíti (Szőcs et al., 1997), csápjai az elülső szárnyaknál valamivel rövidebbek (Deschka – Dimić, 1986). A kifejlett lepke nem táplálkozik (Szőcs et al., 1997). A faj leírói szerint (1986) az ivarok testméretében jelentős eltérés nincs, bár a hímek valamivel kisebbek a nőstényeknél (Freise, 2001 in Kehrli – Lehmann – Bacher, 2005). Az ovális, víztiszta petéket, melyeknek mérete Freise és Heitland (2004/a) szerint 0,2-0,3 mm (hosszúság), Czencz és Bürgés (1996) szerint 0,3x0,5 mm, a nőstény egyesével rakja a vadgesztenyelevelek színi felszínére (2. kép). Számuk levelenként a 700-at is elérheti (Tilbury - Evans, 2003). Kikelés alkalmával a lárvák közvetlenül a chorion alatt hatolnak be a levélbe és foltaknát képeznek a levél színén (Freise – Heitland, 2004/a). Természetesen ennek csak a töredéke, mintegy 20 egyed jut el bábállapotig egy levélkére számítva (Pschorn-Walcher, 1997). A C. ohridella lárváinak morfológiája alapjában véve a Lithocolletinae alcsalád lárváinak morfológiáját követi. Átalakulása hipermetamorfózis, és 6 lárvaalakja van (Šefrová - Skuhravỳ, 2000). Az egyes szerzők véleménye a lárvalakok számát illetően megoszlik: Czencz és Bürgés (1996) 5 lárvastádiumot említ, míg Freise és Heitland (2004/a) 6 vagy 7 lárvalakot különböztet meg. Teste egész fejlődése alatt hát-hasi irányban lapított marad, 13 darab konvex oldalú, karéjos szelvényből áll, melyek között erőteljesen befűzött (Fresie – Heitland, 2004/a; Šefrová - Skuhravỳ, 2000; 3. kép). A hát- és haslemezek kiterjedt kitinmezőket viselnek, amelyek a lárva aknában való mozgását segítik elő (4. kép). Kúp alakú torlábaik, 3 pár haslábuk és tolólábuk van (Czencz – Bürgés, 1996). Az első 4 lárvaalak lapos háromszög alakú, prognath fejtokkal rendelkezik (Šefrová - Skuhravỳ, 2000). Freise és Heitland (2004/a) szerint a vadgesztenyelevél-aknázómolynak két morfológiailag különböző lárvaalakja közül az aknázó alak 4 vagy 5 lárvastádiumra jellemző. Ezeknél a labrum és a labium masszív, pajzs alakú, és a lapos, sarló alakú mandibulák vízszintes síkban mozognak. A maxillák, az ajaktapogatók és a szö-
Page 1: DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS HORVÁTH
Page 4 and 5: 3 A VADGESZTENYELEVÉL-AKNÁZÓMOLY
Page 6 and 7: 5 ABSTRACT The thesis deals with th
Page 8 and 9: 7 4.4. A vadgesztenyelevél-aknáz
Page 12 and 13: 2. kép: A C. ohridella levélér m
Page 14 and 15: 11 vőmirigyek hiányoznak. A száj
Page 16 and 17: KÉPMELLÉKLET III. 7. kép: A szö
Page 18 and 19: 14 2003), vagy generációnként 25
Page 20 and 21: 16 Baraniak - Walczak, 2004) részl
Page 22 and 23: 9. kép: Az első lárvastádium ü
Page 24 and 25: 18 negatívan befolyásolja a term
Page 26 and 27: 20 meg 10 %-ot elérő fertőzötts
Page 28 and 29: 22 végén vagy május elején a k
Page 30 and 31: 24 raktározott tápanyagoknak, han
Page 32 and 33: 26 diapauzába, még az 1-2. gener
Page 34 and 35: 28 négyzetcentiméterenkénti pete
Page 36 and 37: 30 2.6. A környezeti tényezők ha
Page 38 and 39: 32 Šefrová és Laštůvka (2001)
Page 40 and 41: 34 és tápnövényen a faj nem ala
Page 42 and 43: 36 ektoparazitoidok) a vadgesztenye
Page 44 and 45: 37 A Chrysocharis fajok főként a
Page 46 and 47: 39 Bár a honos parazitoidok adapt
Page 48 and 49: 15. kép: Pteromalus semotus, ♂ K
Page 50 and 51: 42 begyűjtött levelekben levő fi
Page 52 and 53: 44 (Populus alba) és szürke nyár
Page 54 and 55: 3.2. A vizsgálatok módszere 46 A
Page 56 and 57: 48 Az ártéri élőhelyeken (Gomb
Page 58 and 59: 49 KÉPMELLÉKLET VIII.: A LEVÉLAK
Page 60 and 61:
51 parazitoidoknak az összes molyh
Page 62 and 63:
53 A 2. táblázat parazitáltsági
Page 64 and 65:
55 parazitáltságban július 18-t
Page 66 and 67:
57 4.1.3. A C. ohridella parazitál
Page 68 and 69:
59 a már említett okokból kifoly
Page 70 and 71:
9. táblázat. Az egyes levéltípu
Page 72 and 73:
23. kép: Napon fejlődő levelek 6
Page 74 and 75:
65 Külön említést érdemel a Pe
Page 76 and 77:
67 vadgesztenyefák csoportban hely
Page 78 and 79:
69 példáján lásd Balázs, 1997)
Page 80 and 81:
71 fémfürkész faj visel el egyfo
Page 82 and 83:
73 4.2.7. A lehullott levelekből a
Page 84 and 85:
75 tudtuk kimutatni. A Minotetrasti
Page 86 and 87:
77 ugyanez a három fajt sikerült
Page 88 and 89:
79 való eltérés a parazitoid kö
Page 90 and 91:
81 előtt - nem minden esetben lehe
Page 92 and 93:
17. táblázat. Hipotetikus aknáz
Page 94 and 95:
85 4.5. A szabadon fejlődő levele
Page 96 and 97:
87 jelen levő inszekticidek vagy n
Page 98 and 99:
89 szokatlanul korai lombhullás mi
Page 100 and 101:
91 száma ennek ellenére nőtt min
Page 102 and 103:
93 5. ÖSSZEFOGLALÁS Vizsgálatain
Page 104 and 105:
95 megfigyelések arra utalnak, hog
Page 106 and 107:
97 és fordítva. Valamilyen oknál
Page 108 and 109:
99 5. Megállapítottam, hogy a par
Page 110 and 111:
101 ohridella search visually for h
Page 112 and 113:
103 Using the swarming curve of the
Page 114 and 115:
105 7. IRODALOMJEGYZÉK Ábrahám G
Page 116 and 117:
107 Del Bene, G. - Gargani, E. (200
Page 118 and 119:
109 Gracillariidae). Invasive Sympo
Page 120 and 121:
111 chestnut leafminer in Lower Sil
Page 122 and 123:
113 Pschorn-Walcher, H. (1997): Zur
Page 124 and 125:
115 Szőcs G. - Balázs K. - Kerén
Page 126:
117 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Munká
show all

DOKTORI (PhD) - Nyugat-MagyarorszÃ¡gi Egyetem MezÅ‘gazdasÃ¡g

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?