DOKTORI (PhD) - Nyugat-MagyarorszÃ¡gi Egyetem MezÅ‘gazdasÃ¡g

More documents

Recommendations

Info

KÉPMELLÉKLET III. 7. kép: A szövő lárvaalak (S1) levedlett bőre a kokon fedőlemezén 8. kép: Báb az utolsó lárvaalak levedlett bőrével a kokon fedőlemezének eltávolítása után
13 2.2. A vadgesztenyelevél-aknázómoly felfedezése, eredete, terjedése és jelenlegi előfordulása Európában A vadgesztenyelevél-aknázómoly felfedezése, terjedése és jelenlegi előfordulása Európában A vadgesztenyelevél-aknázómolyt (Cameraria ohridella Deschka & Dimić, 1986) (Lepidoptera, Gracillariidae) Macedóniában, az Ohridi-tó mellett fedezték fel vadgesztenyén (Aesculus hippocastanum L. 1753, Hippocastanaceae) 1984-ben, egy tömeges fellépése alkalmával, és mint tudományra új fajt írták le 1986-ban (Deschka – Dimić, 1986; Freise – Heitland, 2001, 2004/a; Lupi, 2005). Azóta szerte Európában a vadgesztenyefák legjelentősebb kártevőjévé vált. Tömeges terjedése példa nélkül álló a rendszertanilag közel álló fajok között (Šefrová - Laštůvka, 2001). A faj megjelenése után általában két év telik el, amíg a vadgesztenyefák tömeges fertőzésére kerül sor egy adott élőhelyen, ennek megfelelően sokszor a felfedezése is egy-két évvel a megtelepedése után történik. A felfedezését követő első években - az Ohridi-tó melletti tömeges előfordulása ellenére - a következő évtizedek eseményeit még nem lehetett előre látni. A faj leírói még egy ismeretlen korlátozó tényezőnek tulajdonítják, hogy a C. ohridella – pl. a rokon Phyllonorycter fajokkal ellentétben – nem hódított meg nagyobb területeket (Deschka – Dimić, 1986). A faj a felfedezési helyről kiindulva minden irányban egyenletes sebességgel terjedt, ami a légáramlásokkal való passzív sodródásra utal (Šefrová - Laštůvka, 2001; Šefrová, 2003). Más szerzők szerint a moly terjedése nem mindenütt követ szabályos mintázatot, és nem lehet kizárni a hosszú távú terjedésben az ember szerepét (Gilbert et al., 2004/a). Elterjedési területének növekedése így egyre táguló, viszonylag szabályos koncentrikus körökkel rajzolható meg, ami alól csak a Linz környékén való 1989-es megjelenése képez kivételt - ide a faj antropogén úton, járművekkel való behurcolással került (Deschka – Gusenleitner, 1993; Tomiczek, 1997; Hellrigl, 2002). Behurcolása Ausztriába mindössze egy alkalommal történt a populációgenetikai vizsgálatok szerint, az ország C. ohridella népessége ebből a populációból származik. A behurcolt populáció - a több város környékéről vett mintákban talált homozigóták szokatlanul nagy aránya alapján - feltételezhetően viszonylag kevés egyedből állhatott (Perny, 1997). Valószínűleg egész Európára igaz a megállapítás, hogy a C. ohridella populációk genetikai állományuk tekintetében rendkívül egységesek (Kovács – Stauffer – Lakatos, 2000). A moly a továbbiakban mindkét központból (Ohridi-tó és Linz) egyenletes sebességgel, légáramlásokkal szállíttatva folytatta terjedését minden égtáj irányába. A moly terjedésének sebessége így is igen nagy, 60-70 km/év (Šefrová - Laštůvka, 2001), más számítások alapján kb. 100 km/év (Heitland – Kopelke – Freise,
Page 1: DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS HORVÁTH
Page 4 and 5: 3 A VADGESZTENYELEVÉL-AKNÁZÓMOLY
Page 6 and 7: 5 ABSTRACT The thesis deals with th
Page 8 and 9: 7 4.4. A vadgesztenyelevél-aknáz
Page 10 and 11: 9 A faj az általa kiváltott fert
Page 12 and 13: 2. kép: A C. ohridella levélér m
Page 14 and 15: 11 vőmirigyek hiányoznak. A száj
Page 18 and 19: 14 2003), vagy generációnként 25
Page 20 and 21: 16 Baraniak - Walczak, 2004) részl
Page 22 and 23: 9. kép: Az első lárvastádium ü
Page 24 and 25: 18 negatívan befolyásolja a term
Page 26 and 27: 20 meg 10 %-ot elérő fertőzötts
Page 28 and 29: 22 végén vagy május elején a k
Page 30 and 31: 24 raktározott tápanyagoknak, han
Page 32 and 33: 26 diapauzába, még az 1-2. gener
Page 34 and 35: 28 négyzetcentiméterenkénti pete
Page 36 and 37: 30 2.6. A környezeti tényezők ha
Page 38 and 39: 32 Šefrová és Laštůvka (2001)
Page 40 and 41: 34 és tápnövényen a faj nem ala
Page 42 and 43: 36 ektoparazitoidok) a vadgesztenye
Page 44 and 45: 37 A Chrysocharis fajok főként a
Page 46 and 47: 39 Bár a honos parazitoidok adapt
Page 48 and 49: 15. kép: Pteromalus semotus, ♂ K
Page 50 and 51: 42 begyűjtött levelekben levő fi
Page 52 and 53: 44 (Populus alba) és szürke nyár
Page 54 and 55: 3.2. A vizsgálatok módszere 46 A
Page 56 and 57: 48 Az ártéri élőhelyeken (Gomb
Page 58 and 59: 49 KÉPMELLÉKLET VIII.: A LEVÉLAK
Page 60 and 61: 51 parazitoidoknak az összes molyh
Page 62 and 63: 53 A 2. táblázat parazitáltsági
Page 64 and 65: 55 parazitáltságban július 18-t
Page 66 and 67:
57 4.1.3. A C. ohridella parazitál
Page 68 and 69:
59 a már említett okokból kifoly
Page 70 and 71:
9. táblázat. Az egyes levéltípu
Page 72 and 73:
23. kép: Napon fejlődő levelek 6
Page 74 and 75:
65 Külön említést érdemel a Pe
Page 76 and 77:
67 vadgesztenyefák csoportban hely
Page 78 and 79:
69 példáján lásd Balázs, 1997)
Page 80 and 81:
71 fémfürkész faj visel el egyfo
Page 82 and 83:
73 4.2.7. A lehullott levelekből a
Page 84 and 85:
75 tudtuk kimutatni. A Minotetrasti
Page 86 and 87:
77 ugyanez a három fajt sikerült
Page 88 and 89:
79 való eltérés a parazitoid kö
Page 90 and 91:
81 előtt - nem minden esetben lehe
Page 92 and 93:
17. táblázat. Hipotetikus aknáz
Page 94 and 95:
85 4.5. A szabadon fejlődő levele
Page 96 and 97:
87 jelen levő inszekticidek vagy n
Page 98 and 99:
89 szokatlanul korai lombhullás mi
Page 100 and 101:
91 száma ennek ellenére nőtt min
Page 102 and 103:
93 5. ÖSSZEFOGLALÁS Vizsgálatain
Page 104 and 105:
95 megfigyelések arra utalnak, hog
Page 106 and 107:
97 és fordítva. Valamilyen oknál
Page 108 and 109:
99 5. Megállapítottam, hogy a par
Page 110 and 111:
101 ohridella search visually for h
Page 112 and 113:
103 Using the swarming curve of the
Page 114 and 115:
105 7. IRODALOMJEGYZÉK Ábrahám G
Page 116 and 117:
107 Del Bene, G. - Gargani, E. (200
Page 118 and 119:
109 Gracillariidae). Invasive Sympo
Page 120 and 121:
111 chestnut leafminer in Lower Sil
Page 122 and 123:
113 Pschorn-Walcher, H. (1997): Zur
Page 124 and 125:
115 Szőcs G. - Balázs K. - Kerén
Page 126:
117 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Munká
show all

DOKTORI (PhD) - Nyugat-MagyarorszÃ¡gi Egyetem MezÅ‘gazdasÃ¡g

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?