DOKTORI (PhD) - Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság

76
A 13. és a 4. táblázat adatait összehasonlítva meglepő a szabadon fejlődő
illetve az izolátorokkal borított levelekből számított parazitáltsági fokok jelentős
különbsége. Míg a szabadon fejlődő levelekben az aknázómolyok összesített
parazitáltsága meghaladta a 17 %-ot, az izolátoros vizsgálatban tapasztalt
átlagos parazitáltság alig lépte túl az 1,17 %-ot, és a legfertőzöttebb korcsoport
parazitáltsága is csak 1,8 % körüli volt. Különösen elgondolkodtató a
különbség, ha Grabenweger 2003-ban publikált eredményeivel vetjük össze. A
szerző az Alsó-Ausztriában végzett vizsgálatban szabadon fejlődő levelekben
9,8 %-os parazitáltsági fokot talált, míg az ugyanott végzett izolátoros
vizsgálatban a 40 napos korcsoportban (szövő lárvaalakok) ez az érték elérte a
31,4 %-ot. Grabenweger az általa tapasztalt különbséget azzal magyarázza,
hogy a szabadon hagyott levelekre a molyok folyamatosan petéket raknak, így
leszedésükkor a levelek számos túl fiatal – ezért még nem parazitált - fejlődési
alakot is tartalmaznak, növelve a kinevelésre kerülő molyok arányát.
Az osztrák szerző által végzett izolátoros vizsgálatok magas parazitáltsági
értékei és az általunk kapott értékek különbözőségének magyarázatára több
lehetőség is kínálkozik:
1. Mivel saját kísérleteinkben – az osztrák módszertől eltérően – nem
egyenként, hanem átlagosan 15-ösével izoláltuk a leveleket, a zsákok
nagyobb mértékű deformációt okozhattak a még fejlődő, növekedő
leveleken (26. kép). Elképzelhető, hogy a deformált leveleken található
aknákat a parazitoidok ösztönösen kerülik, mert a rendellenes levélalak
rossz egészségi állapotra utalhat.
2. Az izolátorok kinyitásakor a zsákokat nem távolítottuk el teljesen,
hanem a szabaddá tett levelek feletti ágszakaszon az ágra csavarva
madzaggal rögzítettük (27. kép). Lehetséges, hogy a kistermetű
fémfürkészek a lombkorona szélén található leveleket belülről, a törzs
felől közelítik meg, amiben a fátyolfólia csomó akadályozza őket. A
szabaddá tett ágrészletek közelében levő többi – viszonylag nagyméretű
- izolátornak szintén lehet zavaró hatása.
A 18. ábra szerint 1,4 % alatt marad a valószínűsége, hogy a C. ohridella 3
hetes fejlődési alakjait (túlnyomórészt II-III. stádiumú lárvák) valamely
parazitoid 1 hét alatt megfertőzze. A 4 hetes fejlődési alakok (főképp III-IV.
fokozatú lárvák) a leggyakoribb célpontjai a parazitoidok támadásának,
megfertőződésük valószínűsége 1,8 %. Az idősebb lárvák és bábok egyre kisebb
valószínűséggel esnek áldozatul a vizsgált fémfürkészeknek.
Az 5. táblázat adatai szerint 2004-ben a szabadon fejlődő levelekből
kinevelt parazitoidok közel 95 %-át három faj adta (P. saulius 63,39 %, P.
agraules 21,54 %, M. frontalis 9,71 %). Az izolátorban tartott levelekből